Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 4. kötet (Budapest, 1894)

ÜGYVÉD] RENDTARTÁS. 485 zitással, h. a fegyelmi eljárás az 1887: XXVIII. t.-cz. 3. §-ba ütköző és Ügyvédi rendaz 1874: XXXIV. t.-cz. 68. §. b) pontja szerint minősülő fegyelmi vétség tartás, miatt rendeltetik el, egyébként indokolásánál fogva és azért hagyatik hely- 1 -.-'>'. §§. ben, mert a szóban levő távirat annak tartalma szerint a Kishalmy és Fegyelmi effijfc okként a panaszlott beismerése szerint is hivatalos eljárás tárgyát tevő rás. ügyben lett a lippai „járásbírósághoz" intézve és abban nemcsak a biróra, hanem a vhajtóra is történik hivatkozás, még pedig nyilvánvalóan á bíróság ama két tagjának hivatalos eljárására vonatkozván, minélfogva panaszlottliak az a védekezése, h. az a távirat hivatalos beadvány tárgyát nem képezhette volna, tekintetbe nem veendő. 147<>. A Curia kisebb fegyelmi tanácsa: Az elsőfokú fegyelmi bíróságnak határozata mváltoztatik és a fegyelmi eljárás elrendelésének helye nem találtatik; mert az 1887. évi XXVIII. t.-cz. 3. §-a szerint fegyelmi eljárásnak azon ügyvéd ellen van helye, a ki mhatalmazotti minőségben basznál a bírósághoz vagy közigazgatási hatósághoz intézett beadványbátu sértő kifejezéseket, vagy illeti abban a birói vagy közigazgatási hatóság közegeit sértő kifejezésekkel, a fegyelmi bírósághoz áttett felfolyamodást azonban Zs. György panaszlott ügyvéd nem mhatalmazotti minőségben, hanem saját ügyében adj a be, az ebben netán használt sértő kifejezések miatt tehát az emiitett tv. nem jöhet alkalmazásba. (93. 6. máj. 229.) 1477. .4 Curia kisebb féggel mi tanácsa: B. L. nagykárolyi ügyvéd ellen folytatott fegyelmi ügyet a szatmár-németii ügyvédi kamara fegyelmi bíróságának 1893. márcz. 4-én 4. sz. a. hozott határozata ellen B. L. részéről bejelentett felébbezés folytán 1893. évi ápril 15-én tartott zárt ülésében vizsgálat alá vévén, következő határozatot hozott: Tek. arra, h. a vádlott ellen folyamatban levő léin ügy eddig csak vád alá helyezési határozattal van ellátva s ellene ez alapon alkalmaztatott az 1887. évi XXVIII. t.-cz. 4. §-ának b) pontja; tek. arra, hogy az ügyvédség gyakorlatától történt felfüggesztés oka a jelen esetben csak a jogerős felmentő ítélettel szűnhet meg: a szatmár-németii ügyvédi kamara fegyelmi bíróságának fenti keletű és számú határozata indokainál fogva hhagyatik. (93. ápr. 15. 117.)* 147S. A szatmári ügyvédi kamara fegyelmi bírósága: A magy. kir. Curiának 117/893. fegy. sz. határozatát a kolozsvári kir. tvszék bünfenyitő osztályával, panaszlottal, a kamarai és kir. ügyészszel hivatalos másolatban közölni rendeli; egyúttal az ezen határozattal hhagyott 4/893. fegy. sz. határozatát hatályon kívül helyezi, annak foganatosítását mellőzni ren* Ez eset megértésére szolgáljanak a következő megjegyzések a tényállásról: B. L. nagy-károlyi lakos ügyvédet, a szat.núri kamara tagját, ki az 1892. év elején lezajlott bánft'yhunyadi véres választás alkalmával országgy. képviselő jelölt volt, a kolozsvári kir. tvszék a btkv. 165., 168. és 301. §§-ba ütköző hatóság elleni erőszak és súlyos testi sértés bűntettei miatt, mint a btkv. 69. §. 1-sö pontjában irt felbujtót vád alá helyezte, ezen végzés a kolozsvári kir. Ítélőtábla és «, kir. Cnriá által is helyben hagyatott, minek folytán a kamara fegyelmi bírósága nevezettet az 1887. évi XXVIII. t.-czikk 4. §. b) pontja alapján az ügyvédség gyakorlatát''! felfüggesztette '1893. fegy. számú határozatával, mely határozatot B. L mfelebbezte, minek folytán a fenti curiai határozat keletkezett. Ennek beérkezésével egyidejűleg B. L. igazolta, h. a rátartott végtárgyalás után a kolozsvári tvszék öt a vád alól felmentette s bár ezen Ítélet ellen a kir. ügyész felebbezést jelentett be, kérte a felfüggesztő határozat hatályon kivül helyezését, mire a kamara fegyelmi bírósága a curiai határozat indokolásával szemben is, a, fenti határozatot hozta s B. L felfüggesztését megszüntette.