Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 4. kötet (Budapest, 1894)

38 DOLOGI JOGOK. Vissza- végirathoz E) alatt csatolt tlkkvi kivonat, sőt felperesek beismerése szerint vásárlási jog. a kereseti ingatlanra felp.-ek javára visszavásárlási jog bekeblezve nincsen, A visszavá- kétségtelen, h. felp.-ek, kik a kereseti ingatlanra nézve alperessel szerzősárlási jog dési viszonyban nem állanak, alperessel szemben visszavásárlási jogot személyes jel- érvényesíteni nem jogositvák, miért is keresetükkel elutasitandók voltak. lege. Felperesek azon érvelése, hogy alperes akkor, midőn a kereseti ingatlant K. A.-nétól megvette, tudta, h. felpereseknek a K. A.-néval kötött A) alatti szerződés alapján, arra visszavásárlási joguk van s igy alperes csak ezen teberrel vehette és vette meg a kereseti ingatlant, mit külömben elismert a B) alatti szerződésben is, birói figyelembe nem jöhet, mert eltekintve attól, hogy felperesek a B) alatti szerződés alapján, a melyhez hozzá nem járultak, jogokat nem szereztek, de mert a B) alatti szerződésben alperes semmiféle kötelezettséget nem vállalt magára a felperesi visszavásárlási jog tekintetében és mert ha alperes csakugyan tudta is a felperesek és K. A.-né közt létrejött A) alatti szerződés egész tartalmát, ebből magából, egyéb bizonyiték hiányában, meg nem állapitható alperes rosszhiszemű szerzése, a mennyiben reá nézve csakis a telekkönyvi bejegyzés volt irányadó és nem tartozott azt vizsgálni, hogy miért nem lett felpereseknek visszavásárlási joga az A) a. alapján bekeblezve. — Bp. tábla: Hhagyja. Ind.: A tkvi rdts 62. §-ának zárpontja szerint, valamely lejegyzett jog közelebbi meghatározásai, melyek magából a telekkönyvből ki nem vehetők, amaz okirat tartalma szerint iteíendők meg, a melynek alapján a bejegyzés megengedtetett; ekként tehát a bejegyzési irat a telekkönyvnek kiegészitő részét képezvén, alperes azzal, hogy a jogelőde javára elrendelt tulajdonjogi bejegyzés alapjául szolgált A) alatti szerződésnek tartalmát és illetve annak a visszavásárlási jogra vonatkozó részét a B) alatti megkötésekor nem ismerte, sikerrel nem védekezhetik ugyan, de az a körülmény, hogy alperes a visszavásárlási jognak jogelőde irányában történt fentartásáról tudomással birt-e vagy sem '• a perbeli vitás kérdés megbirálására befolyással nem bir. Ugyanis a tkvi rdts 63. §-ának rendelkezése, de az osztr. polg. tvkvnek a telekkönyvi jogokra vonatkozó s az id. törvényszabályok 21. §-ával érvényben tartott rendelkezései szerint is, a visszavásárlási jog, mint alapjában dologhozi jog minőségét csak a telekkönyvi bejegyzés által nyervén meg, ily jognak még előjegyzése is csak kifejezett bejegyzési engedély alapján rendelhető el, miből önként következik, h. midőn az osztrák polgári törvénykönyvnek 1070-ik §-ába a visszavásárlási jognak harmadik személy ellen való érvényesitése eme jognak a telekkönyvbe történt bekeblezésétől tétetett függővé, az a körülmény, hogy e jognak bekebelezése annak idején elrendelendő volt volna, befolyással nincsen, hanem figyelembe kizáróan csak a parancsolólag előirt bekeblezésnek tényleg való megtörténte jöhet. Minthogy pedig az E) alatti tlkvi kivonat, do felperesek előadása szerint is, a tulajdonjognak 3117/890. szám alatt alperes jogelőde javára történt bekeblezésekor, a visszavásárlási jog felperesek javára be nem kebeleztetett és alperes és annak jogelőde között létrejött B) alatti adás-vevési szerződésben pedig alperessel szemben a visszavásárlási jog felperesek javára kifejezetten fenn nem tartatott, az alperes mint harmadik személy ellenében nem is érvényesíthető és pedig annál kevésbé, mivel felperesek azt, hogy a 3117/890. számú bejegyzési végzést kellő időben jogorvoslattal megtámadták volna, nem is állítván, alperesre nézve egyedül a jelzett jogerős bejegyzés tekintendő irányadónak,