Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 4. kötet (Budapest, 1894)

410 POLGÁRI TÖRVÉNYKEZÉS. 22. 439.) — Curia: Tek., h. a jelen per alapját képező jog-ügylet még a mult 1881. évben köttetett, és ennélfogva az abból felmerült peres kérdésekben az áru- és értéktőzsde választott bíróságának hatásköre az 1881. LDL t.-cz. 94. §-a utolsóelőtti bekezdése értelmében az, akkor érvényben állott szabályok szerint döntendők el; tekintve, h. ezen szabályok szerint (tőzsde-rendtartás 24. §-a) a tőzsdei választott biróság illetékes minden ügyletre nézve, melyek a tőzsdén vagy azon választott bíróságra hivatkozólagköttetnek; tek., h. fp. azt adta elő, miszerint mvásárolván alp. megbízása folytán a tőzsdén az értékpapírokat, a tőzsdebirósági kikötést tartalmazó kötjegyeket (avisi) alp.-nek átadta, ill. megküldte és alp. azokat kifogás nélkül elfogadta; tek., h a tőzsdebiróság illetékességét megállapító ténykörülmények alp tagadása ellenében bizonyitandók ugyan, a tőzsde-rendtartás 2i. §-a azonban a tőzsdebiróságot a prdts által mszabott minden formaságok alól felmenteni és csak arra kötelezi a bírákat, h. legjobb tudomásuk és lelkiismeretük szerint ítéljenek, miből következik, h. a tények elbírálására jelesül a bizonyítékok alkalmazása és mérlegelése a biróság szabad belátására van bizva; tek.. h. ennélfogva, és mert a peres felek esküje az igazság kiderítésének egyik módjául a, perjogban is el van ismerve, a tőzsdebiróság feljogosítva volt ezen bizonyítási módot is alkalmazni, az esküt belátása szerint akár az egyik, akár a másik félnek odaítélni s az odaítélt és letett eskü alapján az illetékességét megállapító ténykörülményeket bizonyítottnak elfogadni: ezen indokoknál fogva a felfolyamodásnak hely adatik, akir. ítélő tábla végzése msemmisittetik és a tőzsdebiróság Ítélete érvényben tartatik. (82. jun. 13. 263.) 1255-1256. Bp. tábla: Az lf 81: LIX. t.-cz. 94. §-a értelmében a birói hatáskör kérdése 1881. évben kötött ügyletből eredő s 1^82. évi január 215. megindított jelen peres ügyre vonatkozólag a bpesti áru- és értéktőzsdének 1881. évi deczember 31-ig érvényben állott szabályai szerint döntendő elEzen szabályok szerint a tőzsde választott bíróságának hatásköre alá tartoztak mindazon ügyletek, melyek a tőzsdén vagy azon kivül ugyan, de a tőzsde szokásaira és a választott bíróságra hivatkozólag köttettek. Alperes tagadta, h. a kérdéses értékpajiirok vételéi'e fp.-t a tőzsdén bízta meg, h. a tőzsde választott bíróságának magát alávetette, ill, Ír tőzsdebirósági kikötést tartalmazó alkuszi kötjegyeket kapott; fp. pedig azon körülményeknek, melyek alapján a tőzsdei választott bíróságnak hatásköre egyedül megállapítható lenne, egyikét sem bizonyította. Azt ugyanis, hogy alp. neki a kérdéses részvények vásárlására a tőzsdén mbizást adott, h. ezen ügyletről, a tőzsdebiróság' illetékességének kikötést tartalmazó kötjegyet alp.-nek kézbesítette, h. tehát annak elfogadása által alp. magát a tőzsdei választott bíróság illetékességének alávetette, miután az erre nézve felhívott tanuk által a bizonyítás az e.-biróság végzésének ,e részben helyes indokai szerint nem sikerült; fp. csak saját főesküjével akarta bizonyítani, mely bizonyítási mód azonban fp.-i állitások begyőzésére alkalmasnak ezen kir. ítélő tábla által nem találtatott. Miután pedig a kir. itélő tábla azon kérdésnek másodfokú elbírálására, vájjon a tőzsdebiróság valamely előtte folyamatba tett perre nézve helyessen állapitotta-e meg saját illetékességét, az 1881. évi LIX. t.-cz. 96. §-a a) pontjánál fogva kétségtelenül hivatva van; miután továbbá a törvény ellenkező rendelkezése hiányában az illetékességi kénlés felülvizsgálatánál a kii', itélő tábla jogosítva és kötelezve van nemcsak annak