Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 4. kötet (Budapest, 1894)

POLGÁRI TÖRVÉNYKKZKS. 395 fp.-nek felperestársakként, csak az ennek az alp. irányában érvényesített 1881: LIX. igényére vonatkozóan fennálló jog-közösség folytán lép be a perbe, e szerint t.-CZ. a keresettel az alp. irányában, egyedül ennek az e.-rendü fp.-sel szemben 94. vitássá lett kötelezettsége van per tárgyává téve és a m.-rendii fp.-nek per- Tőzsdehírében állása kizárólag az e.-rendü fp.-nek jogait befolyásolván, a m.-rendü ság. fp.-nek perbenállásából az alp. kifogást nem érvényesíthet az ő közötte és az e -rendű fp. között létesített jogviszonyból eredő ügyletre nézve kikötött kivételes bíróság hatásköre ellen; ós mert a keresettel érvényesített mindegyik követelési igényének alapját annak a kötelezettségnek az alp. részéről való be nem tartása képezi, a mely az e.-rendü felp.-sel mkötött A) alatti egyezménynyel létesíttetett, minélfogva az annak 8. pontjában kikötött postabiróság kivételes hatásköre mindegyik követelés elbírálására kiterjed. (93. jan. 12. 1703 92.) 1120. Bp. tábla: Felperes keresetét a Brüder S. czéggel trágya szállítása iránt 1888. november 24-én köttetett s A) a. csatolt szerződésre alapítja, mely szerint a nevezett czég a szerződésből eredő peres kérdésekre nézve magát az eljáró tőzsdei bíróság illetékességének kifejezetten alávetette. A G) alatti kötelezvényből, melynek valódiságát és tartalmát alp. kétségbe nem vonta, kitűnik, h. az alp. czég akként keletkezett, h. az előbbi fennállott Brüder S. czég tagjaival Z. Lajos, S. József és K. Jakab egyesülve, a közkereseti társaságot S. Z. & Co. czég a. tovább folytatták. Kétségtelen e szerint, h. alp. czég a felp.-el szerződési viszonyba lépett és Brüder S. czég a. fennállott közkereseti társaságnak uj tagok felvételével és uj czég a. folytatása által az előbbeni czégnek jogaiba és kötelezettségeibe lépett, s e tekintetben a czégben történt változás a K. T. 89. §-a értelmében különbséget nem tesz. De alperes nem tagadta azt sem, h. az A) a.-i szerződés alapján és annak határozmányai szerint a trágyát felp.-től 1891. évi decz. hó 23-áig tényleg át is vette s a Brüder S. czég váltóit is rendezte; e tényei által tehát alp. a felp. és a Brüder S. czég között létrejött szerződési viszonyba tényleg belépett s a szerződésnek az uj czégre kötelező voltát maga is elismerte. E szerint az A) alattiban foglalt az a kikötés, mely szerint a „Brüder S." czég magát az eljáró tőzsdei bíróságilletékességének alávetette, alperesre, mint a „Brüder S." czég jogutódára nézve is kötelező, ugyanazért és tekintettel arra, hogy ez a kikötés az 1881 : LIX. t.-cz. 94. §-a b) pontja értelmében joghatályos, mert mindkét fél beismerten kereskedő és az ügylet kereskedelmi: az e.-biróságot a kereset elbírálására illetékesnek nyilvánítani kellett. (912/892.) 1127. Bp. tábla: A kereskedelmi meghatalmazott jogköre az 1875. évi XXXVII. t-cz. 43. §-a értelmében csak azon jogcselekvényekre terjed ki, melyeket a kereskedelmi üzlet folytatásával rendszerint járó ügyletek szükségesekké tesznek, de a budapesti áru- és értéktőzsde választott bírósága illetékességének kikötését a peressé vált szállítási ügylet szükségessé egyáltalában nem tette; s igy a kereset alapját képező kötlevelet aláíró alp.-i kereskedelmi meghatalmazottnak vélelmezett jogköre ez irányban ki nem terjedhetett. (3490/882.) 1128. Bp. tábla: Az 1881 : LIX. t-cz. 94. §-ban említett külön bíróságok illetékességének kiköthetésére a dolog természeténél fogva külön meghatalmazás kívántatik, s ennélfogva az, aki csak arra jogosíttatott fel, h. a vétel tárgyát képező gép átvételéről téritvényt állítson ki, a tőzsdebiróság