Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 4. kötet (Budapest, 1894)

396 POLGÁRI TÖRVÉNYKEZÉS. illetékességének kikötésére felhatalmazottnak nem lévén tekinthető, az illetékesség az általa aláirt okmány alapján megbizója ellenében meg nem állapitható. (1154 884.) 1129. Bp. tábla: Azon kérdés megvitatása h. a tó'zsdebiróság illetékességének kikötését magában foglaló okiratot alp. helyett kiállító személy a választott bíróság kikötésére jogosultsággal bir-c, kétségtelenül az illetékességi kifogás érdeméhez tartozik. (3910/886.) 1130. A kereseti kötlevelekben a budapesti áru- és értéktőzsde választott bíróságának illetékessége kifejezetten kikötve lévén, azt pedig, h. az illetékességre vonatkozó záradék utólag alp. tudta és beleegyezése nélkül lett beirva, felp. tagadásával szemben alp. nem bizonyítván, helyesen rendelkezett az e.-biróság, midőn a birói.illetékesség ellen emelt kifogást mellőzte. (4906/886.) 1131 Bp. tábla: Tek., h. alp. az A) a.-i kötlevélben foglalt ügyletet az általa valódiság- tekintetében nem kifogásolt F), G) és H) a.-i leveleiben elismerte, s így az ügyletet, még az esetben is, ha a kötlevelen látható aláírás tényleg nem alp.-től, hanem egy harmadiktól származott volna, utólagosan elismerte, következésképpen az abban foglalt illetékességi kikötést is szükségszerűen elfogadta: az illetékességet az A) a.-iban foglalt kikötés alapján meg kellett állapítani. (434/889.) 1132. Bp. tábla: Tek , h. felp. sem egyik sem másik irányban mi bizonyítékot sem hozott fel, de ha igazolta volna is, hogy az építész, mint alp. mbizottja jogosítva volt felp.-sel alp. nevében (a mi különben az A) a. csatolt szerződésből egyáltalán ki nem tűnik) az építési szerződést mkötni, ebből még nem következik, h. az építész egyúttal külön megbízás igazolása nélkül arra is feljogosítottnak tekintendő, h. mbizottja nevében az eljárt kivételes bíróság illetőségét is kikösse, mert a választott kivételes bíróság kiköthetése az építési szerződés mkötésc're nézve adott mbizással sem sziikségképpi, sem okszerű összefüggésben nem áll. 11164/89.) 1133. Curia : A tárgyalás során személyesen mhallgatott alp. K. Lajos kifejezetten beismerte, h. mostoha fivérét P. Adolfot felhatalmazta arra, miszerint az ő, t. i. alp. K. Lajos neve alatt ügyleteket kössön. P. Adolfnak nyilatkozatából és L. Miksa tanúnak vallomásából pedig kiderül, h. az A) alatti kötlevelet K. Lajos nevében P. Adolf irta alá. Tek. már most, h. a kötelezett fél által aláírtnak jelentkező, s ekképp a keresk. törv. 313. §-a szerint az ügylet érvényes létrejöttét igazoló A) alatti okiratban a bpesti áru- és értéktőzsde köttetett ki; tek., h. az a körülmény, miszerint a „bíróság" szó az említett alávetésnél kimaradt, nem hagy fenn kétséget az iránt, h. az alávetés a bpesti áru- és értéktőzsde bíróságára vonatkozott, mert maga az áru- és értéktőzsde ítélkezést nem gyakorol; tek. h. P. Adolfnak, ki alp. K. Lajos nevében ügyleteket köthetett, s ez által alp.-t illető jogokat szerezhetett és kötelezettségeket vállalhatott arra, hogy a választott bíróság illetékességét kiköthesse, illetve, h. ennek magát alávethesse, különös mhatalmazásra szüksége nem volt, mert a tőzsdei ügyletekre szóló kötleveleknek ez a kikötés különben is rendszerinti kiegészítő alkatrészét képezi: tek., h. a D) alatti megbízás, melynek alapján a felek között ügylet létesült, a bpesti ára- és értéktőzsde választott bíróságának eljárását már előre is kikötötte; tek., h. P. Adolfnak jegyzőkönyvbe mondott az a nyilatkozata, h. a tó'zsdebiróság kikötése ellen tiltakozott és L. Miksa tanúnak ezt