Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 4. kötet (Budapest, 1894)

394 POLGÁRI TÖRVÉNYKEZÉS. 1881: LIX. 1119—1120. Guria: Az A) alatti okiratban szabályozott ügyletre nézve t.-cz. az azt mkötő felekre nézve az eljáró választott biróság illetősége az 1881: 94. §. LIX. t.-cz. 94. §-a értelmében érvényesen kikötve lévén, ezen okiratnak Tőzsdebiró- engedményezése által az abban szabályozott összes kikötmények, tehát az a ság. kikötmény is, mely szerint szerződő felek per esetében magukat az okiratban határozottan mjelölt választott biróság eljárásának vetették alá, az engedményesre szállott. Minth. pedig az engedmény érvényességének elbirálása. a mint ezt az e.-biróság megállapító határozatában helyesen kiemelte, az ügy érdeméhez tartozik, a fenforgó esetben nem létezik törvényes ok az eljáró választott biróság illetőség-ének leszállítására. (875/81.) — Azonos határozatok: Bp. tábla: 6230 91. — 6054/91. 1121 1123. Tőzsdebiróság: A tőzsdebiróság illetékessége nem szűnik meg azon fél halála által, ki annak magát alávetette, s Örököseire is kiterjed. (382/82.) — Azonos határozatok: Bp. tábla: 278/86. — 825/87. 1124—1125. Bp. tábla: F.-ek követelésüket az A) a. becsatolt abból az ..egyezmény" cz. okiratból származtatják, mely e.-rendüfp. O. V. és alperes vasúttársaság között elsőbbségi részvények eladása és mvétele iránt létrejött, s melynek 8. pontjában a felek minden az egyezményből felmerülhető peres kérdések tekintetében magukat a bpesti áru- és értéktőzsde Arálasztott bíróságának kifejezetten alávetették. Althoz; h. a közvetlen szerződő felek között felmerült jogkérdés eldöntésére a választott biróság illetékes, kétségnem fér ; de nélkülözi a törvényes alapot alperesnek a biróság illetékessége ellen tettt az a kifogás is, h. m.-rcndii fclp. a kivételes biróság jogsegélyét igénybe non veheti, mert az A) alatti egyezményt alá nem irta; h. továbbá minth. e.-rendü fp. nem egyedül, hanem az ,.E. & Söhne" czég társaságában indította meg keresetét, a választott biróság e.-rendü fp. keresete tekintetében nem illetékes; mert a prdts 67. §-ának abból a rendelkezéséből, hogy több felperestárs az eljárás egész folyamán egy személynek tekintetik, szükségképp következik, h. a birói illetékesség kérdése is mindkét ragy mindannyi fp. tekintetében egységesen döntendö el, vagyis, h. a felperestársak által indított keresetet a fp.-ek egyikére nézve illetékesnek, a másikra nézve illetéktelennek kimondani nem lehet. Tek., h. a bpesti áru- és értéktőzsde választott bírósága az A) alatti egyezményből származott keresetre nézve az 1881: LIX t.-cz. 94. §-ának d) pontja alapján illetékes, s annak folytán, h. fp. az A) alatti okiratban biztosított jogát nem egyedül, hanem a kereseti előadás szerint vele jogközösségben levő „E. & Söhne" czéggel együttesen indította, nemcsak h. e.-rendü fp.-nek O. V.-nek joga korlátozását nem szenvedhet, hanem az egyik fp.-nek biróválasztási joga az 1868 : LIV. t.-cz. 67. §-ának idézett rendelkezésénél fogva a felperestársra vagy társakra is átszáll és tekintve, h. az a kérdés, vájjon az „E. ét Söhne" czég, mint az A) alatti egyezményben nem szereplő fél ennek az okiratnak alapján vagy eddig fölyólag" bir-e kereseti joggal vagy nem, az illetékesség kérdésének keretén kivül esik és az ügy érdemére tartozik: az e.-biróság végzésének e.-rendü fp. keresetére vonatkozó része ellen intézett felfolyamodás elvetésével s a végzősnek m.-rendü fp.-re vonatkozó része mváltoztatásával kimondani kellett, hogy a választott biróság a fenforgó egész kereset elbírálására illetékes. (92. okt. 19. 3889.) — Curia: Hhagyja, mert a keresettel oly igény érvényesíttetik az alp. ellenében, a mely ennek az e.-rendü fp.-sel fennálló szerződési jogviszonyából származtatik és a m.-rendő felp. a kereset szerint, az e.-rendü