Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 4. kötet (Budapest, 1894)

392 POLGÁRI TÖRV É X Y KE ZÉS. 1681: LiX. tékesség-o minden oly ügyletre kiterjedt, mely nem a tőzsdebiróság vilát.-cz. gos kikötése mellett, hanem csupán a tőzsdei szokásokra való hivatko94. §. kozással köttetett. Az 1881 : LIX. t-cz. — ezen szabálylyal ellentétben Tőzsdebiró- — a tőzsdebiróság hatáskörét a kereskedelmi ügyletek bizonyos nemeire ság. korlátolja, másrészt egyrészt meg ezeknél is csak ugy ismeri el, ha az ezen ügyletből származó peres kérdésekre nézve világosan a tőzsdebiróság illetőségének vetették alá magukat a felek. A 94. §. b), c) d) pontjaiban használt „kifejezett" szó e szerint nem — mint alperes véli — „ügylet" szóval áll oly szoros összefüggésben, hogy a tőzsdebiróság illetékessége csak azon ügyletből eredő peres kérdésekre nézve állana fenn, melyre az kifejezetten kiköttetett, hanem a „kivételes bíróság" (a tőzsdebiróság) szóra vonatkozik, minthogy a törvényhozó szándéka a fent előadott indokok szerint az volt, h. a tőzsdebiróság hatásköre ezentúl csupán oly ügyekre terjedjen ki, melyeknél a felek kifejezetten a tőzsdebiróság'nak (s nem csupán a tőzsdei usanceoknak) vetették alá magukat A törvényhozó ezen világosan felismerhető szándéka mellett nincs kétség benne, h. a tőzsdebiróság hatásköre fennáll mindazon ügyletekre nézve, melyeknél a feleknek kifejezett és irásba foglalt akarata a tőzsdebiróság illetőségének elismerésére irányult. Hogy ezen akarat mely időpontban nyilatkozik, lényegtelen dolog. Igaz ugyan, a 94. §. b) é) és d) pontjai azon kitételt is tartalmazzák, h. „ügylet kötése alkalmával, akár később" vetik alá magukat a felek a tőzsdebiróságnak; azonban lielytelcn volna e kitételből azon következtetest vonni, Ji. a tőzsdebiróság illetőségének kikötése valamely ügylet létrejötte előtt hatálytalan volna, mert a törvényhozó ezen kitétel felvételénél természetszerűleg csupán a szabályt, az esetek túlnyomó részénél előforduló azon szokást tartotta szem előtt, hogy a tőzsdebiróság illetékessége rendszerint tényleg az illető ügylet létrejötte alkalmával vagy később köttetik ki: az ezen szokástól eltérő, azonban folytonos üzleti összeköttetékben álló kereskedők közt mégis gyakran előforduló azon kivételes, tisztán czélszerüség, az üzlet megkönnyitésének ós egyszerüsitésének szempontján alapuló, s a jelen pernél is fenforgó esetről, midőn a tőzsdebiróság illetékessége az üzleti összeköttetésből felmerülő minden peres kérdésekre már előzetesen kiköttetik, a tőzsdebiróság illetékességét megvonni: annyit jelentene, mint ellenkezésbe jönni a törvényhozó akaratával, mely illetékesnek ismeri el a tőzsdebiróságot, mihelyt a felek akarata kifejezetten annak kikötésére irányult. Mindezek megfontolása mellett a tőzsdebiróság illetékességét meg kellett állapítani. (938. és 939/886.) — Azonos : 1111. Ép. tábla : Eltekintve attól, h. az A) alatti kötleyélben alp. magát minden, a felp.-sel folytatott üzleti összeköttetés tartama alatt felmerülendő perek esetében, ezen tőzsde választott bírósága illetékességének kifejezetten alá vetette, s a minden egyes ügyletre külön alávetésnek szüksége és a jövendőben kötendő ügyletekre való előzetes alávetésnek érvénytelensége sem az 1881 : LIX. t.-cz. 94. §-ának b) ós d) pontjának szövegéből, sem szelleméből nem következhető; az illetékesség a 0) alatti számlában foglalt árkülönbözet! követelésre is meg volt állapítandó, az okból, mert azon körülmény, h. alp. magát az A) alatti kötlevélben foglalt ügyletből keletkeztethető minden peres kérdés tekintetében ezen vál. biróság illetékességének alávetette, az A) alatti kötlevél szövege