Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 4. kötet (Budapest, 1894)

390 POLGÁRI TÖRVÉNYKEZÉS. 1881: LIX. 1097. Bp. tábla: Ámbár az A) alatti kötlevélben foglalt alapügyletre t.-cz. nézve ezen bíróság illetékessége ki van is kötve, s ámbár a lebonyolítási 94. §. ügylethez külön kötlevelek váltása ném is szükséges, tek. mégis, h. a leboTőzsdebiró- nyolitásról kiállított kötlevélben, mely az A) a keletű nem az ság. alapügyletről kiállított kötlevelet kikötött ezen bíróságnak, hanem a bécsi tőzsdebiróságnak vetették alá magukat a felek, s ezáltal az A) alattiban kikötött bíróság illetékességétől eltértek; a bíróság illetékességét le kellett szállítani. (2811/87.) 1098. Bp. tábla: A kereset alapjául szolgáló az az ügylet, h. felp. az A) és B) alatti okiratokban felsorolt házépítési munkákat alp. részére elvállalta, felp.-re, mint bejegyzett építési vállalkozóra nézve a keresk. törv. 260. §-a első bekezdése értelmében kétségtelenül kereskedelmi ügyletet képez, mert az ügylet felp. kereskedelmi üzletének folytatásához tartozik, és reá nézve a keresk. törv. 262. §-ának tekintete alá nem esik, mert annak tárgyát az építéshez szükséges munkák elkészítése, s így munkateljesítés^ nem pedig maga az ingatlan, mint ilyen, mely az elvállalt munka folytán keletkezett, képezte. E szerint a kereset alapját képező ügylet a szerződő felek egyikére, félp.-re nézve, kereskedelmi ügjdet lóvén, tekintettel arra, h. nemcsak felp., hanem alp. is kereskedő, az említett ügyletből felmerülő peres kérdésekre nézve az eljáró tőzsdei választott bíróság illetékessége az 1881: LIX. t.-cz. 94. §. b) pontja értelmében joghatályosan volt kiköthető. Alaptalan alp.-nek az a kifogása is, h. a fenforgó osetben magát e bíróság illetékességének az idézett törvényhelynek mfelelő módon alá nem vetette; alaptalan pedig azért, mert a B) alatti okiratban alp. szórói-szóra idézve a felp. által hozzá intézett levél tartalmát, s annak a tőzsdebiróság- illetékességének való alávetésre vonatkozó tételét is, egyúttal kijelentette, h. az emiitett levélben foglaltakhoz maga részéről is hozzájárul (womit lelt mich einverstanden erklare); ez által tehát az emiitett okirat tartalmát, s igy a tőzsdebiróság illetékességének való alávetést is magára kötelezőnek elismerte, mert ez a kitétel: „womit ich mich einverstanden erklare" nem pusztán egyszerű tudomásul vételt, hanem a levélben foglaltakhoz hozzájárulást fejez ki, s igy, bár a levélben felp. a tőzsdebiróság illetékességének való alávetést csak saját nevében jelentette is ki: alp. ehhez az idézett kitételben a maga részéről is csatlakozott, s igy e bíróság illetékességének magát is kifejezetten és írásban alávetette. Az előadottak alapján, ós tekintettel arra, h. a kereset készpénzbeli követelésre, és nem valamely technikai vitás kérdés eldöntésére van irányozva, s igy a B) alattinak az a rendelkezése, h. technikai kérdésekben a polg. törv. rendt. értelmében alakítandó választott bíróság dönt, a fenforgó esetre alkalmazást nem nyerhet ós ezen mit sem változtat az a körülmény, h. a perben esetleg szakértők mhallgatásaválhatik szükségessé a végből, h. megállapítható legyen a tényleg teljesített munkákért jogosan felszámitható követelés mennyisége,mert a bíróság ebben az esetben is nem technikai kérdés, hanem a pénzbeli követelés felett lesz hivatva határozni: a keresetet e bíróság hatásköréhez tartozónak nyilvánítani kellett. (91. decz. 11. 6427.) 1099—1100. Bp. tábla: Az A) alattira utóbb vezetett alp.-i nyilatkozatok által ujitás nem történt, mivel sem a kötelezettség jogalapja, sem annak főtárgya, sem a jogosított ős kötelezett személyek nem változtak, hanem az eredeti 100 írthoz 20 írtnak, akár kamat fejében, akár a meg-