Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 4. kötet (Budapest, 1894)

P( ILGARI TÖRVÉNYKEZÉS. 387 rendelt ügyleteket felp.-sel a tőzsdén mkötötte, megállapítja ezen bíróság' 1881: LIX illetékességét. (8148/88.) t_cz1071. Bp. tábla: A tőzsdeügynöknek a tőzsdén vagy a gabonacsarnok- 94. §. ban adott mbizás csupán a tőzsdeügynök és a mbizó közt felmerülő Tózsdebír peres kérdésre nézve állapítja meg a tőzsdebiróság illetékességét, nem ság. pedig a mbizó és azon harmadik személy közti viszony tekintetében, kivel a tőzsdeügynök a mbizó által feladott ügyletet mkötötte. Ez utóbbi személy és a mbizó közt felmerülő peres kérdésre nézve a tőzsdebiróság illetékessége csak ugy terjed ki, ha a mbizó a tőzsdeügynök által kiállított ügynöki kötjegyet kifogás nélkül elfogadta. (92. aug. 24. 3226.) 1072. Tőzsdebiróság: Habár az ügylet a tőzsdén vagy gabonacsarnokban köttetett is meg, a tőzsdebiróság illetékessége a perrend-novella 94. §. a) pontja alapján meg nem állapitható, ha a felek utólag az ügyletről írásbeli köüevclet állítottak ki, ebben azonban a tőzsdediróság illetékességét ki nem kötötték. (368/89.) 1073. Tőzsdebiróság: Az irásbelileg vagy táviratilag adott mbizás folytán létesült ügylet — habár a mbizás a tőzsdére intéztetett is — oly ügyletnek, mely az 1881 : LIX. t.-cz. 94. §-ának a) pontjának megfelelne, nem tekinthető ; tek. végül, h. még az esetben is, ha a mbizás a tőzsdén adottnak volna elfogadható, az abból származtatható jogokat nem felp., hanem csak azon harmadik személy, kihez ezen mbizás intéztetett, gyakorolhatná : alkalmas jogalany hiányában az illetékességet leszállítani, s felp.-t a felmerült költségben marasztalni kellett. (76/1890.) 1074-1075. Bp. tábla: Az 1881: LIX. t.-cz. 94. §-ának b) c) ós d) pontjában használt „írásban'' kifejezés, minth. „ivás", „irat"' alatt a nyomtatványok is értetnek, a nyomtatványokra is kiterjedvén, az a körülmény, h. a kötleveleken a kivételes biróság illetőségének kikötésére vonatkozó záradék is nyomtatva, nem pedig irva van, kifogás alapjául nem szolgálhat. (3124/91.) — Azonos : Bp. tábla : 3410/91. 1076—1077. Bp. tábla: Táviratok az 1881 : LIX. t.-cz. 94. §. b) pontja szerint mkivánt írásbeli kifejezett alávetést nem pótolhatják. (5403/91.) — Azonos: Bp. tábla: 2699/90. 1078. Bp. tábla: Alp. magát ezen biróság illetékességében Írásban kifejezetten alá nem vetvén, ezen, a törvény által előszabott alakiság hiányát nem pótolja sem azon körülmény, h. felp. magát ezen biróság illetékességének alávetette, sem. h. alp. a bpesti IV. ker. kir. járásbíróság előtt általa felp. ellen megindított per során a felp. által jelen per tárgyát képező követelés iránt támasztott viszonkeresete ellen érvényesített kifogásaiban egyúttal a tőzsdebiróság illetékességét vitatta. Ezeknélfogva törvényes jogalap hiányában az illetékességet le kellett szállítani. A perköltségek azonban kölcsönösen mszüntetendők voltak az okból, mert felp. jóhiszemüleg és éppen alp. eljárása által késztetve indította meg a jelen pert ezen biróság előtt. (3295/89.) 1079. Curia: Minth. kereskedelmi ügyleteknél a K. T. 313. §-a értelmében az írásbeli szerződések érvényességéhez elegendő, ha az okmány a kötelezett fél által aláiratik, a tőzsdebiróság illetékessége ellen kifogást nem lehet érvényesíteni azon alapon, h. az okmány, mely annak kikötését tartalmazza, tanúi által előttemézve nincsen. (887/83.) 25*