Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 4. kötet (Budapest, 1894)

386 POLGÁRI TÖRVÉNYKEZÉS. 1868: LIV. sorári érvényesített érdekeltségi kifogás figyelembe nem vétetett volna. — Curia'. t.-CZ. A felfolyamodás hivatalból visszautasittatik, mert a tábla az ügyek e hemő522. §. ben A'égérvényesen határoz. (93. febr. 21. 190.) Holtnak nyil- 1003. Smsz. : A holtnak nyilvánítási eljárás, midőn az házassági vanitas. végelválás czéljából indíttatik, azon törvényszék illetősége'hez tartozik, melynek területén a házas feleknek utolsó és állandó együttlakásuk volt; tehát ily esetben a polg. törv. rendtartás 36. §-ának nem második, hanem 52b—531. §§. elgő tétele alkalmazandó. (70. febr. 16. 199.) ' rtéjpapirolt 1064. Bp. tábla: A részletiv nem képezvén értékpapírt, hanem csak megsemmisi grt£]-papiroknak részletfizetés mellett eladásáról kiállított okiratot: megZ6S6 semmisítésére az 1881: XXXIII. t.-cz. rendelkezései nem alkalmazhatók. (1892. márcz. 17. 929.) 1005. Stmz.: A perrend 532. §-a nem nyerhet alkalmazást azon esetben, midőn a msemmisittetni kért kötelezvényre vonatkozólag valaki nem mint a követeléshez jog'ositott hitelező, hanem mint az adósok örököse jelentkezik, azon állítással, miképp a követelés fizetés által már mszünt, midőn tehát a tjdonjog vitás nem lévén, a tulajdonjog érvényesítése végett 1881: LIX. perinditasnak helye nem lehet. (78. decz. 17. 23790. Dt. r. f. XXI. 35.j t.-cz. Q£ g 1060. Bp. tábla: Tőzsdén kötött ügyletnek csak az tekinthető, mely Tőzsdebiró- az üzérkedési czélokra szolgáló nyilvános tőzsdehelyiségekben és a hivasd talos tőzsdeidő alatt köttetik. (2225/882.) 1007—1008. Bp. tábla : Az ügyletek rákötésére a tőzsdén adott megbízás folytán kötött ügyletek tőzsdén kötött ügyleteknek tekintendők. (1584 882. — Azonos: Bp. tábla: 4678 891. — Curia: 1231/891. 1069. Tőzsdebirőság : Tőzsdén kötött ügyletnek az 1881 : LIX. t.-cz. 94. §. a) pontja értelmében csak "az tekinthető, mely az ott egyszerre jelenlevő felek között jött létre ; következőleg azon ügylet, melyet valaki egy távollevő fél utasítása folytán a tőzsdén köt, ez utóbbira nézve tőzsdén létrejött ügyletnek nem tekinthető. (879/883.) 1070. Bp. tábla : Az, vájjon a felek személyesen vagy mhatal mázott által kötik meg az ügyletet, e hatáskörön, melynek alapjául a felek kifejezett akaratnyilvánítása figyelmen kívül hagyásával az a puszta tény szolgál, h. a kereskedelmi ügylet a tőzsdén köttetik, mit sem változtat, s a kereskedelmi forgalom szempontjából nem is változtathat. Senki sem vonhatja ki magát a tőzsdebirőság illetékessége alól abból az indokból, mert nem személyesen, hanem mhatalmazottja által kötött ügyletet a tőzsdén. A jelen perben maga alp. sem tagadja, h. Cs. Manót a kereset mellett fekvő táviratokkal tőzsdei ügyletek kötésére mbizta, s nem vonja kétségbe, h. nevezett mhatalmazottja ezen ügyleteket felp.-sel a tőzsdén tényleg meg is kötötte. Ezen tények pedig az előlhivatkozott törvényszakasz értelmében elégségesek ezen bíróság illetékességének megállapítására, mert azok épp oly hatálylyal bírnak, mintha a kérdéses ügyleteket alp. személyesen kötötte volna a tőzsdén. A dolog ily állása mellett a bírói hatáskör kérdésében teljesen közömbös, vájjon felp. akár alp.-nek akár Cs. Manó alp.-i meghatalmazottnak a végrehajtott ügyletekről a tőzsdebirósági kikötést tartalmazó tőzsdeügynöki kötjegyeket kézbesitett-e ? mert a törvény alapján maga azon tény, h. Cs. Manó a mbizója által