Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 4. kötet (Budapest, 1894)
POLGÁ Rí TÖ R V É N VK EZ ÉS. 1868 : LIV. 996. Smsz : Habár a tábla azáltal, h. a nehezített végzőst kellő vilát.-CZ. gossággal nem indokolta, szabálytalanságot követett is el: mindazonáltal 247. §. semmiségre okot nem szolgáltatott, midőn az e.-birósági végzés felebbezett Határozatok, részét egész terjedelmében változatlanul hhagyván, magától értetőleg annak indoklását is hhagyta s elfogadta. (70. szopt. 6. 9013 D. r f. III. 101.) 9í)7. Lfi.: Felp.-ek felebbezése visszautasittatik; mert az egyedül a ni.-bírósági ítélet indokai ellen van intézve, már pedig az indokok nem határozatok, hanem csak támaszai azoknak, következésképpen külön felebbezés tárgyai egyáltalában nem lehetnek. Egyébiránt e felebbezés is. mintÜ. a táblának neheztelt kimondásai éppen azért, mert csak az indokokban fordulnak elő, határozat jellegével nem birnak s igy felp.-re hátrányos előitéletet nem képeznek. (71. jul. 21. 5?6 .1 248. §. 998, Lfi.: A perbeni itélet hozatalánál a kereset beadásakor fennálló állapot lévén irányadó, a per folyama alatt történt tények az Ítélethozatalnál figyelembe nem vehetők. (74. ápr. 1. 2244. D. r. f. XII. 57) 999. Lfi.: Nem terjeszkedik a kereseti kérelmen tul azon itélet, mely oly esetben, midőn a keresel valamely ingatlan vagyon mhatnrozott hányadrészének természetben kiadására van irányozva, de a kereseti vagyonban, a kereseti kérelemhez képest mhatározott hányadrészben alp.-sel közös birtoklási joga kimondatik s illetve alp -ek őt a közös birtoklásba bocsátani köteleztetnek. (78. jul. 2. 5737. D. r. f. X. 159.) 1000. Smsz.: A kereseti kérelmen való túlterjeszkedés esete fenn nom forog, miután azon kérelemben: h. a kérdésbéni ingatlan fele része K. J, örököseire feltétlenül írassék át, á tjdonjog elismerése iránti kéreleni is szükségképpen benfoglaltatik (79 máj. 27. 8873. D. r. f. XXIII. 16.) 251—252. §§. 1001. Curia: Kisebb polgári peres ügyekben a kópviseltetési költséPcrköltség. goknek az ellenfél terhére megállapítása — miután félremagyarázhatatlan tiltó rendelkezés áthágásáról van szó — a biróra nézve feltétlenül fegyelmi vétséget képez. (92 decz. 3 599. XXXIV. 213) 1002. Smsz.: A perköltségek megítélése vagy kölcsönös mszüntetése a bíróság belátásától függvén, azon körülmény h. a felébb,-'deli bíróság a perköltségeket kölcsönösen mszüntette, habár felebbező fél ezt nem kérte, semmiségei nem képez. (73. jan. 28. 604 D. r. f VIII. 45.) 1003. Lfi: Az, h. a per örökség iránt és testvérek közt folyt, a perköltség kölcsönös mszüntetésére magában véve alapul nem szolgálhat. (73. szept. 10. 7783. D. r. f. X 197 ) 1004. Bp. tábla: Ha a kereset teljesen alaptalan, a peres felek közötti családi viszony, magában véve, nem szolgálhat indokul a perköltség megszüntetésére. (27642/^5.) 1005. Lfi.: Alp kifogásai többszöri tárgyalásra adván okot, az ezáltal okozott kiadásokat az időveszteséghez és munkaszaporulathoz mérve, a perköltségek és dijak nagyobb összegben állapitandók meg, habár ez, magát a kereseti összeget mközeliti is. (jan. 14. 13369 79. I) r. XXV. 51.) 1006. Lfi.: Ha felp. a peri a, tárgyalás folyamán teszi le, pervesztesnek tekintendő és a perköltség viselésében marasztalandó. (^0. márcz. 3. 1850 D. r. f. XXV. 113.) 1007. Lfi : A perköltségek kölcsönös mszüntetése esetében az itélet után kiszabandó kincstári illeték a felek által közösen és egyenlő arányban viselendő. (81. ápr. 2G. 2229/80. I). r. f. XXVlIL 48.)
