Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 4. kötet (Budapest, 1894)

DOLOíM J<»( H >K. vőjónek, felp. és alp. között, alp. Lévén tekintendő, fp.-1 keresetével eluta- Közös tulajsitani kellett. (91. febr. 17. 5,353/90. J. 91. 173.) don61 Curia : Felp.-eknek perelhetőségijoga megállapíttatik. Mert alp.-ek A közbirtokosbeismerik, h. felp.-ek az atyai közirtokosság tagjai, valamint n\ii.-cknck ságképviselete. ebbeli minőségét felp.-ek nem tagadják, különösen beismerik, h. együttvéve teszik ki az atyai közbirtokosságot: ebből önkényt folyik h. sem egyik, sem másik rész az egésznek nevében mhatalmazás nélkül eljárni jogosítva nincs s ha mégis tette, a birtokosság' azon része, mely az eljárás által magát jogaiban sértve érzi, azt semmiségi kereset utján is mtámadhatja. Minthogy tehát felp.-ek, mint az atyai közbirtokosság tagjai, az atyai 133. és 120. tkjkvi birtok tjdonosainak kicserélésénél, saját személyükben érdekelve vannak, az ellenfél netaláni jogtalan cselekménye ellenében felléphetési joguk kétségtelen; miért is keresetükkel perelhetőségi jog hiányában elmozdíthatók nem voltak. (87. márcz. 22. 7149. Dt. XVIII. 196.) 65. Bp. tábla: Felp. a szalaczi közbirtokosság ni vél ien fellépni jogo. sitva nincsen, az az e.-biróságnak e helyütt is elfogadott indokai szerint kétségtelen (mert t. i. az A. a. mhatalmazás csakis azt igazolja, h. a szalaczi közbirtokosságot képviselhető gazdaközönség egy része által lett felp. ezen per folyamatba vételére mbizva ; s mert felp. az alp. határozott tagadásával szemben nem igazolta, h. a szalaczi közbirtokosság mint jogi személy szábályszerüleg alakult volna: mert D. a. is csak gazdaközönségi gyűlést és azt igazolja, h. felp. ama gyűlés elnökéül mválasztatott). Ez azonban nem zárja ki azt, h. a kereset mint olyan felett határozat ne hozassék, melyet felp. saját és az A. a. aláirt mbizói nevében tett folyamatba. (87. szept. 14. 39646. Dt. XVIII. 342.) 66. Curia: Felp. keresetét arra alapította, h. a jablonczai italmérési jogot a jablonczai közbirtokosságtól 1879. jan. 1. napjától bérbe yevén,biztosítékul, helyesen óvadékkép a közbirtokosság pénztárába 200 frtot fizetett be és miután a közbirtokosság 1887. évi decz. havában tartott gyűlésen a fentebbi óvadéknak és kamatainak felp. javára ugyan, de gT. Andrássy Manó uradalmi pénztárának kiadását rendelte el, ennek daczára fel. az emiitett 200 frt óyadáknak 1879. évi jan. 1. napjatói 1887. évi jan. 1. napjáig lejárt kamatokat alp.-tői, mint volt közbirtokossági igazgatótól meg nem kaphatta ; felp. által felhozott ezen tényállásból nyilvánvaló, h. alp.-sel semmifé szerződésre nem lépett és alp. saját személyében felp. irányában semmiféle kötelezettséget magára nem vállalt, következőleg felp. a bérleti szerződés és a közbirtokossági határozat alapján alp. ellen kereseti joggal annál kevésbé bírhat, mert felp. azt, h. akár a jablonczai közbirtokosság, akár gr. Andrássy Manó a kereseti követelés érvényesítésére felp.-t feljogosították volna, mivel sem bizonyította; azon körülmény pedig, h. a közbirtokosság fentebbi határozatát mellőző időben a közbirtokosságnak igazgatója alp. volt és a tornai takarékpénztárba elhelyezve volt 200 frt óvadék kamatait alp. mint közbirtokossági igazgató vette fel a nélkül, h. arról a közbirtokosságnak elszámolt volna, felp.-nek a kereseti kamathátralék követelhetésére jogot nem ad, mert ezen körülmény alp.-nek személyes kötelezettségét felp.-sel szemben meg nem állapítja. (90. decz. 18. 4342. J. K. 91. 3.) 67. Curia: R. Gyula, Hajdumegye alispánja, tanúsította, hogy azon hajdú községekben, melyekben a közbirtokosság szervezve nincs, a közbirtokosság ügyeit, régi gyakorlat alapján, a községi birő elnöklete alatt