Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 4. kötet (Budapest, 1894)
POLGÁRI TÖRY ÉN V KEZÉS. 349 756. Szegedi tábla: Áz igazolási kérelemnek hely adandó, ha alp. a 1868 : LIV. kereset tárgyalására kitűzött határnapon azért nem jelent meg, mert vállá- t.-cz. sának ünnepén (zsidók húsvétján) sürgős ok nélkül idéztetett. (1892. aug. 100 §. 22. 7354.) Idézés ünneplői. Szegedi tábla: Igaz ugyan,' hogy az 1868 : LIV. t.-cz. 100. §-a napon való szerint, sürgős eseteket kivéve, senki sem idéztethetik mjelenésre vallásának megjelenésre. ünnepén, de minth. ezen §. szerint az ilyen idézés elrendelése ellen perorvoslatnak helye nincs és igy maga azon körülmény, hogy alp). vallásának ünnepén idéztetett, az 1881 : LIX. t.-cz. 39. §-ának f) pontja értelmében az ítéletnek msemmísitésére okul nem szolgálhat: ugyanazért az e.-biróság Ítéletét indokainál fogva hhagyni kellett. (93. márcz. 10. 722.) 758. Smsz.: Azon körülmény, h.'a perügy más tanácsban (de nem 101. §. más szakosztályban) adatott elő, mint a melyben kitűzve volt és nem a szo- Nyilvánosság, kott helyiségben, semmiségi okul nem szolgálhat, mivel a tanácsok alakitása s ezeknek a közszolgált érdekei és más körülmények folytán czélszerünek mutatkozó változtatása az ítélőszékek elnökeinek kétségtelen joga. Az előadandó perek jegyzékének kifüggesztése pedig nem a végből történik, h. a feleknek a per előadójával értekezni s általában a bírákat informálni lehessen, mert a birák a felekkeli hasonló, minden czél nélküli s pusztán csak időt fogyasztó érintkezésnek kötelessége alól az 1875. június 4-én kibocsátott igazságügyminiszteri rendelet által felmentettek. (77. jul. 10. 10003.) 759. Curia: A panaszlott ügyvéd részéről beadványban használt és Í0-5. §. a tszék által sértőnek talált, bár kétségtelenül nem illő hangon tartott ki- ^-l rend fenfejezések (hogy az igen tisztelt bíróság egeszén tájékozatlan ezen kérdés mi- tartása, ke'nti elbírálásában, mert először a keresetet nem értette meg', h. a tisztelt referens ur azon figyelemben sem részesítette beadványomat, h.aztkeresztülolvassa) nem olyanok, a melyek az 1887 : XXVIII. t.-cz. 3. §-ának rendelkezése alá eső fegyelmi vétség tényálladékát megállapítanák. (86. nov. 2. 285. Dt. XXIV. 276.) 760. Curia: A felebbezésbeh panaszlott ügyvéd által használt következő: 1. ,.a panaszost minden jogos indok nélkül": „2. még arra is kitanítja a személyes felelősség terhe alatt utasított elöljáróságot, hol kerítsen zsandárt"; 3. „melyet azonban kénytelen vagyok hivatalos hatalommali visszaélésnek nyilvánítani''; 4. „a neheztelt intézkedés még az orosz nihilisták ellen szokásos eljáráson is túltesz" incriminált kifejezések miatt vád alá helyeztetik. (89. nov. 2. 320. TJ. o.) 761. Zalaegerszegi ügyvédi kamara: K. Antal ügyvéd ellen a felebbezésben foglalt ezen kifejezések miatt „a bíróság ezen eljárásával az igazság kihirdetésének útját akarta tőlem minden ok nélkül elzárni, valamint ezen kifejezések miatt „szakértő előtt feleslegesnek tartom annak indokolását, h. a neheztelt ítélet tarthatatlan, továbbá „jogilag és igazságosan teljes lehetetlen még feltételezni is, h. ezen keresetemmel elutasittathassam" és végre „rejtély előttem, h. az ehöbiróság miképp utasíthatott el keresetemmel" az 1877 : XXVIII. t.-cz. 3. §-a értelmében a fegyelmi eljárás és a vád alá helyezés elrendeltetik és panaszlott a perben eljárt birák személyei ellen használt ezen sértő kifejezések miatt vád alá helyeztetik. (89. jul. 3. 320 88.) — Curia: Helybenhagyja. (89. szept. 14. 233. J. 89. 156.) 762. Curia: Azon ügyvéd, ki mhatalmazotti minőségben a bírósághoz intézett beadványában sértő kifejezéseket használ, a mennyiben a