Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 4. kötet (Budapest, 1894)

350 P< >LGÁR] TÖRVÉNYKEZÉS. 1868: LIV. sértés súlyosabb beszámítás alá nem esik. fegyelmi vétség miatt illetékes t.-cz. fegyelmi bírósága, nem pedig a rnflgdt sértve érző bíróság által fenyítendő. 105. §. (88. í'ebr. 16. 621. Dt. XX. 42.) A rend fen- 7(53 r«Wa: Mindkét alsóbirőság Ítéletének azon része, mely szerint tartása felp.-i ügyvédre a sértő kifejezések használata miatt pénzbírság szabatott ki, hivatalból msemmisittétik, mert az 1887: XX VI11. t.-cz. 3. §-a értelmében az ügyvédnek pénzbírsággal fenyítése nem tartozic a per bíróságának, hanem a: ügyvéd fegyelmi bíróságának Itatáskörébe, e szerint tekintettel az idézett t.-cz. 5. §-a rendelkezésére, a másodbiróság határozata hozatalakor már nem volt jogosítva a büntetésre, hanem a mennyiben az 1887 : XXVIII. t.-cz. 3. §-ában jelzett fegyelmi vétség jelenségeit látta fenforogni, csak az iránt intézkedhetett, h. a sértést tartalmazó iratok az ügyvéd illetékes fegyelmi bírósághoz áttétessenek. (88. május 9. 7963/87. J. 88. 101.) 764. Curia: Az 1887: XXVIII. t.-cz. 3. §. szerint fegyelmi eljárásnak azon ügyvéd ellen van helye, a ki mhatalmazotti minőségében használ a bírósághoz vágy közigazgatási hatósághoz intézett beadványában sértő kifejezéseket, vagy illeti abban a birói és közigazgatási hatóságok közegeit sértő kifejezésekkel. Ha azonban az üggve'd nem mhatalmazotti minőségben hanem saját ügyeiben használta ezen kifejezéseket, az idézett törvény nem tdkalmav.ható. (D. XXVI11. 144. sz. és kelet nélkül.) 7(>.">. Kassai tábla: lln a: ügyvéd saját nevében vagy saját ügyében használ valamélj hatóságot sértő kifejezést, az L887 : XXVIII. t.-czikkben előirt kivételes eljárásnak helye nincs, hanem a KBTK. 46. §-a nyer alkalmazást. (92. jan. 25-én tartott értekezletének megállapodása.) 766. Nagyváradi ügyvédi kamara fegyelmi bírósága: Habár a panaszlod ügyvéd által beadványában használt ezen kifejezéseket: ..ha tekintjük az elmozdító indokot, kénytelenek vagyunk azon Meggyőződésünknek adni kifejezést, A. a I. itélő Inni ur előttünk mfoghatatlán okból, de az ítéletet érdekből hozta s ugy adott okot a semmiségi panaszra", . . . hogy „a bíró erdekeit" általánosságban tekintve, sértőnek is tarthatni, mindazonáltal figyelembe véve azt, h. nem minden érdekeltség sértő a biróra nézve, h. lehet oly indokból származó érdekeltség is, mely a biró jellemén és becsületén a legcsekélyebb foltot sem ejti és h. a panaszlott nyilatkozata szerint ez a semmiségi panaszában felhozott érdekeltség alatt az alp. szegénységéből kifolyólag a bíróban felkeltett szánalomérzetet értette, miáltal az eljárt bírót sérteni egyáltalán nem akarta, a fegyelmi bíróság az incriminált kifejezéseket nem találta oly mérvben sértőknek, h. azok alkalmazását az 1881 : XXVII. t.-cz. •">. §-ába ütköző fegyelmi vétségnek minősíthette volna. Miért is ezen ügyben a további eljárást beszüntetni kellett, stb. (91. aug. 22. 99.) — Curia kisebb fegyelmi tanácsa: A nagyváradi ügyvédi kamara fegyelmi bíróságnak határozata mváltoztatik s panaszlott Sz. Jenő ügyvéd ellen a fegyelmi eljárás az 1887 : XXVIII. t.-cz. 3. §. alapján elrendeltetik s egyszersmind a vizsgálat mellőzésével vád alá helyeztetik. Mert a biró érdekeltsége elleni kifogás a peres eljárásban perrendszerüen mtehető ugyan anélkül, h. abban a bíróság sértése foglaltatnék, minthogy azonban panaszlott ügyvéd a per folyama alatt ily érdekeltségi kifogással nem élt, hanem az ítélet jelezte semmiségi panaszában mfoghatatlán ok miatt, érdekből hozottnak, ily kijelentés pedig a bíróságot sértő gyanúsítást foglalván magá-