Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 4. kötet (Budapest, 1894)

Pl >LGrÁR] TÖRVÉNYKEZÉS. miután ez, az alp.-ek ismeretlen voltánál fogva egyébként nem fedez- 1868: LIV. hető — pervitellel járó oly szükséges költségnek tekintendő, melyre a per- t.-cz. indítónak a felelőssége szintén kitérj ed, amely költségei tehát, szegényjogou 87. §, való perlés esetét kivéve, a perindító tartozik előlegezni annyival inkább, ügyvédi képmivel ügyvéd az lb74. XXXIV. t.-cz. 50. §-a értelmében csupán vagyontalan viselet. perlekedőknek ingyenes képviseletére kötelezhető, amely eset itt fen nem forog. (91. febr. 26. 1040/90. J. Sz. IV. 516.) 742. Smsz: Ha az ügyvéd oly Írásbeli meghatalmazoánynyal jelenik meg a bíróság előtt, mely a perrendtartás 167. illetőleg 168. §§-nak meg nem felel, az illető fél ügy tekintendő, mintha meg sem jelent volna (69: decz. 30. 3809.) 743. Smsz.: Ha az ügyvéd a keresethez nem csatolja képviseli[/>• nthatalm ázását: a kereset nem visszautasítandó, hanem ama hiány pótlása végett visszaadandó. (70. szept. 10. 832 l.j 744. Smsz.: Tekintve, hogy az 1874 : XV. t.-cz. 1. §-a a járásbíróságokat telekkönyvi ügyekben is az 1868 : LIV. t.-cz. 145—151. §§-aiban körülirt jegyzőkönyvi tárgyalás szabáLyai követésére kötelezi; a prdts >-.">. c:. b) p. szerint pedig' az ügyvéd általi képviseltetés kötelessége kifejezetten a jegyzőkönyvi tárgyalásra is kiterjed: ebből kifolyólag a kir. járásbíróság mint telekkönyvi hatóság köréhez tartozó oly ügyekben, melyekben az eljárásra és felebbvitelre nézve a prdts szabályai irányadók, magukat a felek peres eljárásában kivétel nélkül, végrehajtás folyamán alkalmazott felebbviteli beadványoknál pedig, amennyiben a meg'előző eljárás a rendes eljárás szabályai szerint történt, ügyvéd által képviseltetni kötelesek; — miből másrészt önként folyik, hogy sommás perből felmerült végrehajtási ügyeknél az esetben is, ha a végrehajtás ingatlanokra vezettetvén, az a törvényszék, mint telekkönyvi hatóság által foganatosittatik ügyvéd általi képviseltetésre afelek felebbviteli beadványaik tekintetében sem kötelezhetők. (T. ü. megáll. 76. nov. 23. 9911.) 745. Lfi.: Ha a tárgyaló bíró az alperes ügyvédjének meghatalmazását bekövetelni elmidasztotta és a tárgyalást a meghatalmazás felmutatása nélkül befejezte, de ez ellen felperes kifogást nem tett : alperest meg nem jelentnek tekinteni nem lehet. (77. decz. 18. 10,539/75.) 746. Lfi.: Felp. alp.-i ügyvéd mhatalmazott minőségét sem az első tárgyalás alkalmával, midőn annak halasztási kérelmébe beleegyezett, sem a későbbi tárgyalás folyama alatt kétségbe nem vonta, sőt e minőséget a perbeszédek beadása által beismervén, alperesek azon okból, hogy ügy védük megbízását becsatolni elmidasztotta, meg nem jelenteknek nem vétethetnek s ehhez képest a beiktatott perbeszédek figyelmen kivül nem hagyhatók. (73. nov. 4. 9094.) 747. Smsz.: Azon körülmény, hogy rendes perben az ügyvéd a viszonválaszt ellenjegyezni elmulasztotta, ha az elleniratot s a későbbi periratokat ellenjegyzésével ellátta, hivatalból észlelhető semmiségi esetet nem képez. (12,5)7/81. D. r. f. XXVIII. 8.) 748. Guria: Tekintve, h. félp.-i ügyvédnek a kártérítési per megindítására való felhatalmazása alp.-nek ez írásban tett kifogása ellen, a fenforgó körülmények közt ugyanazon mhatalmazványnyal, amelynél fogva a keresetben érintett per harmadik személy ellen volt indíttatva, kellően igazoltnak nem vehető. . . . (82. aug. 23. 4020. D, VII. 101.)