Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 4. kötet (Budapest, 1894)

14 POLGÁRI TÜRYÉNYK EZÉ Ö. 1868: LIY. a kereset csak alaki szempontból biráltatott meg-, érdemben azonban t.-CZ. vizsgálat alá nem vétetett ; mindkét bíróság Ítéletének mváltoztatásával a 64. §. keresetet érdemlegesen elbirálhatónak kimondani s a fentebbi értelemben A kereset kel- határozni kellett. (93. márcz. 9. 7061.92.) lékei 655—656. Smsz.: Tek.. h. a perrendtartásnak a keresetlevél kellékeit szabályozó 64., 65. §§-aiban nincs előirva, miszerint a keresetlevélben, ül. annak zárkérelmében az alp. kötelezettségének teljesítésére kiszabandó határidő kitétessék, a prdt. 253. §-a pedig a biróságot e határidő mindenkori kiszabására feltétlenül kötelezni: azon körülmény, h. a keresetlevélban a kérdéses határidő kitűzése iránti kérelem nem foglaltatik, annak visszautasítására indokul nem szolgálhat, sem az eljáró birót a 243. §-nak megfelelő ítélet hozatalában nem gátolhatja. ("Teljes ülési megállapodás 1875. ápz. 29. 5181.) — Azonos határozat: Smsz.: 80. ápr. 1. 5561. (D. r. f, XXV. 41.) 657. Lfi. Felperes ingatlan vagyonra irányozott keresetében a kereseti vagyont telekkönyvileg pontosan megjelölni, s ha lejegyzést kíván, a lejegyzendő részt pontosan kijelölni tartozik, elleneseiben keresetével elutasítandó. (75. nov. 4. 8623.; 658. A budapesti kir. kereskedelmi és váltótszék : Felp.-t keresetével elutasítja. Ind.: Felp.-t keresetével mindkét rendű alp.-sel szemben elutasítani és az 1868 : LIV. t.-cz. 251. §-a alapján a felmerült perköltség fizetésére kötelezni kellett, mert felp. kártérítésre irányított követelését arra alapítja, hogy az a kukoriczaáru, a melyet másodrendű alp.-től megvett, illetve a melyet elsőrendű alp. részére átvett és a melyet másodrendű alp. fuvarozott, útközben megmelegedett, ugy h. felp. kénytelen volt azt, mielőtt .Bécsbe rendeltetése helyére érkezett, kirakatni és mert teljes megromlás veszélyének volt kitéve, tekintettel ennek romlott, illetve romlófólbeni voltára, a beszerzésénél alacsonyabb árban eladni és szükségletét magas ár mellett beszerezni, mely két ár közti különbözet és az eljárt kir. közjegyzőnek fizetett dijat számította fel ténylegesen káraként. Az 1868 : LIV. t.-cz. 64. §-a szerint felp. tartozik keresetében a jogalapot és tényeket, melyekből követelését származtatja világosan előadni, mert csak oly kereset alapján bírálható el alaposan a követelés jogosultsága. Felp. azonban a törvény ezen követelményének meg nem felelt, mert keresetében egymásnak teljesen ellenmondó állításokat sorol fel a nélkül, hogy határozottsággal megjelölné, h. tulajdonképp melyiket fogadja el valónak és melynek bizonyítására vállalkozik. Ugyanis elsőrendű alp.-t az alapon kéri a keresetbe vett, illetve az elleniratban leszállított összeg fizetésére kötelezni, mert már romló félben levő árut rakatott felp. részére az uszályhajóba, mely áru ezen állapota folytán megmelegedett, tehát a felelősség e miatt elsőrendű alp. terheli. Másodrendű alp. viszont az alapon fogta perbe, h. kifogástalan jó minőségű kukoriczát vett át fuvarozás végett, de útközben másodrendű alp. közegeinek hanyagsága folytán az áru átnedvesedett és romlásnak indult. A mennyiben tehát az áru megromlása által neki kár okoztatott, a bizonyítási eljárás eredményéhez képest első vagy másodrendű alp. kéri marasztalni. Kétséget nem szenved, h. felp. ezen egymásnak ellenmondó állításai egymás mellett meg nem állhatnak és egymást ki is zárják, mert vagy romlott félben levő árut szállított <'lsőrendü alp., ekkor másodrendű alp.-t a vitatott mulasztás nem terheli, viszont, ha egézséges árut adott fel elsőrendű alp., őt az iránt, h. az áru