Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 4. kötet (Budapest, 1894)
Pl >LGÁR] TÖRVÉNYKEZÉS, útközben alp; közegeinek gondatlansága folytán elromlott, felelősség nem 1868 : LIV. terhelheti. De felp. a már idézett G4. §. intézkedése daczára határozottan t.-CZ. nem is állítja, h. a kél körülmény közül melyik okozta az áru elromlá- 64: §. sát és ennek folytán megkárosítását, sőt ellenkezőleg, periratainak első- 4 kereset kelrendü alp.-re vonatkozó részében maga tagadja, állitván, h. az áru jé lékei. minőségbén és állapotban adatott fel és csak útközben ért átnedvesedés folytán romlott el. míg viszont másodrendű alp.-re vonatkozó részében azt állítja, li; az elsőrendű alp. által szállított kukoricza teljesen száraz és egészséges volt és annak utközbeni elromlását másodrendű alp. közegei hanyagságának tulajdonítja. De azt is állítja, h. azt alp.-ek közül egyik vagy másik okozta, a felajánlott bizonyítási eljárásra tartozónak mondja kideríteni a bár okozóját. Tekintve azonban, h. a bírói határozat a per folytán kifejteti tények és bizonyítékok alapiján hozandó, a miből önként következik, h. a követelő fél. tehát télperes köteles első sorban határozott tényt felhozni, melyre követelését alapítja és ha a tény a felhozott bizonyíték által megállapítható, a törvények értelmében hozható a bíró által határozat. De felp! határozottsággal nem is állítja, h. mely tény képezi követelése alapját, de azért egymást kizáró mind a két tény bizonyítására vállalkozik, a rnennyiben egyik vagy másika magok alperesek által megdöntve nem lesz. Ily perrendellenes eljárásnak azonban helyt adni nem Lehel és ez okból a felajánlott bizonyítási eljárást mint ezélhoz nem vezetőt mellőzni kellett. (1892. febr. 12-én. 73,734.) ----- A bp.-i kir. itélő tábla : Az első bíróság ítéletét m változtatja s a jelen pert érdemileg elbirálandónak kimondja. Ind. : Felp. keresetéhen a jogalapot és lényeket, melyekből követelését származtatja s melyek alapján alp.-éknek felelősségét megállapittatni kéri, ugy első- és másodrendű alp.-t ül. is részletesen előadta s keresetének tartalma egyébként is mfelel az 1868 : LIV. t.-cz. (14. §-ában felsorolt kellékeknek ; annak a kérdésnek elbírálása pedig, h. a kereseti állítások és a peres felek perbeli állításai alapján mennyiben állapitható meg a kártérítési kötelezettség egyik vagy másik alp. ellen, a per érdemére tartozik. Minthogy ezek szerint az 1868 : LIV. t.-cz. 64. §-ára alapított okokból keresetével cl nem utasítható, az e.-bíróság ítéletét mváltoztatni s a kir. tv.-széket a per érdemleges elbírálására utasítani kellett. (92. okt. 13. 1268.) — (Jurta: Hhagyja, mert mindkét alp.-sel szemben a kereseti követelésnek tárgyát azon kárnak megtérítése képezi, melyet felp. a keresetlevélben körülirt áruban szenvedett s mert a követelés jelzete tárgyi azonossága mellett az, h. keresetben alp.-ek mindegyike a követelés tárgyéihoz való más jogi vonatkozásánál fogva tétetik felelőssé a kérdésben forgó kárért a keresetet határozatlanná nem teszi. (93. jan. 24. 1791/892. Dt. XXXV. 38.) 659. Cnria : Elszámolás és végrehajtás korlátozása iránti kérelem egy perben elbírálható, ha a felek ebbe kölcsönösen beleegyeznek. 83. nov. 22 5067. D. VII. 103.) 660. Sms::.: .Jogközösségben nem álló több fp. ugyanazon egy cselek- e mennyel okozott jogsérelem miatt nem léphet fel közös keresettel. 11873. decz. 28. 19841. D. r. f. XIII. 4.) G('»l Lfi. : Nem tekinthető a kereseti jogalap mváltoztatásának, ha 68. §. fp. az elleniratban fogadott kereshetőségi joga igazolására a válaszban azt .4 keresel kibizonyítja, h. ö jogelődének engedményese és így a kereseti igény érvényesi- javítása. tésére fel van jogosítva. (72. ápr. 30. 2469. r. f. VIII. 1/6.)
