Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 4. kötet (Budapest, 1894)

Pl >LGÁR] TÖRVÉNYKEZÉS. elbirtoklás kérdése a k< résel időpontja szerint bírálandó el, a kereset utáni 1868 : LIV. vagyis a per alatti idő nem lévén számba vehető. A vindicatiónál mkiván- t.-cz. tátott mindig nemcsak a tjdonjog a felp. részén, de ha alp. csak kereset fí4. §. ntán, a per folyama alatt jutott a keresett tárgy birtokába, ez a tjdon és Tdőelőttiség. birtok megítélését nem akadályozta. Hasonló felfogás érvényesült a haereditatis petitióval és a személyes keresettel szemben is. Azon eljárás pedig, mely az időelőttiség indokából elutasitandónak mondja a keresetet akkor is, midőn a teljesítési határidő és feltétel a per folyama alatt bekövetkezett, ellenkezik mondott czéllal anélkül, h. azt bármely processualis érdek igazolná, Mert ha vannak az alp.-nek a kereset érdeme ellen alapos kifogásai: azokat időelőttisége kifogása mellett is előadhatja és azok álapján a biró érdemileg fogja a felp.-t keresetével elutasítani; ha pedig nincsenek olyan kifogásai: a teljesitési határidő és a feltétel bekövetkezte után nem fog marasztaltatása által jogaiban sérelmet szenvedni. Es a perköltség iránt a biró — tekintettel a per körülményeire, nevezetesen a keresetnek kezdetben tdőelőttiségére és az alp. jogos védekezésére — mindig intézkedhetik ugy, h. a perköltséget kölcsönösen msziinteti. Az nem vitás, h. a midőn az alp. a per folyama alatt a kereseti követelést egészben vagy részben megfizeti, illetőleg teljesiti: a biró a tudomására hozott s bebizonyult ezen tényt tartozik figyelembe venni és alp.-t abban, a mit a kereset után fizetett és telj ositett, itéletileg nem marasztalhatja, de viszont nem venni figyelembe azt a tényt, h. az időelőttiségi kifogás a határidő bekövetkeztével a per folyama alatt hatályát vesztette és a keresetet időelőttiség indokából elutasítani: ez oly következetlenség volna, mely csak a felesleges perek és költségek szaporítására •— a bíróságok szükség nélküli mterheltetésével és az igazságszolgáltatás kárával — vezetne. És olyan eljárást a hatályban levő prdts nem is szab elő. Arra azonban, h. az időelőttiségi kifogás hatálya a per folyama alatt elenyészettnek tekinthessék, mkivántatik, h. a teljesitési határidő és feltétel az elsőbirósági ítélet hozatala előtt következett légyen be. Mert az 1881 : LIX. t.-cz. 29. §-hoz képest a felebbviteli biró olyan ténybeli körülményeket és bizonyítékokat, melyek az elsőbiróságnál elő nem fordultak, nem vehet tekintetbe. (A Curia polg. szakosztályainak 1886. ápr. 9-én tartott üléséből. Hitelesíttetett 1886. máj. 21-én tartott teljes ülésben. 32. sz. döntvény 5729/84. és 712 85. számokhoz.) 639—640. Curia: A keresetlevél alp.-nek 1883. decz. 24-én kézbesittetett, a perbeni utolsó tárgyalási határidő pedig 1885. évi febr. 12. napjára tüzetett ki, következőleg a keresetlevél kézbesítése és az utolsó tárgyalási határidő között egy évnél több idő folyt le, a felmondást pedig a keresetlevél kézbesítése pótolván, a követelés tárgya, a per befejezése idejében már lejártnak volt tekintendő, mihez képest a per érdemleges elbírálása vált szükségessé. (86. ápr. 16. 1289. P. T. XII. 8.) — Azonos határozat: Curia: 1890. okt. 8. 8482. (P. T. XXI. 12.) 641. Bp. tábla: Felp. czéget a kereseti követelésnek 2 frt 47 krt mhaladó részével ezúttal elutasítja. Ind.: ... A kereseti követelés többi részével ellenben felp.-t az elsőbirósági ítélet mváltoztatása mellett ezúttal elutasitani kellett, mert az 5-/. alatt csatolt levél szerint felp. ezóg a szilvapálinka vételárára nézve, melyet hektoliterenkint 22 frtra le is szállított, alp.-nek 1885. évi őszig fizetési haladékot engedett, ennélfogva keresetét 1885. ápr. 29. idő előtt indította meg. (86. márcz. 5. 536.) — Curia: Hely-