Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 4. kötet (Budapest, 1894)

POLGÁRI TÖRVÉNYRE Z ÉS. 1868 : LIV. a jelen per elbírálására, csak a kikötött Uróság előtt indítandó perben nyert.-cz. het megoldást. (89. jan. 14. 27.) §• 620. Bp. tábla: Felperes keresetében beismerte, h. az alp.-sel kötött Eltérés a ren- Írásbeli szerződésben az ebből származható peres kérdések elbirálására nézve des illetékes- magát alp.-sel egyaránt a budapesti ára- és értéktőzsde választott birósáségtől. gának vetette alá, azt pedig, h. ez önkéntes alávetést magára nézve kötelezőnek is ismerte, azzal tanúsította, h. a jelen kereseti követelésének érvényesítésére irányzott keresetét ahhoz a bírósághoz, az alp. által kifogásaihoz 3. sz. alatt csatolt határozatából kitetszőleg, e per indítását előzőleg nemcsak benyújtotta, de el is intéztette. Felp. tehát az ekke'nt kikötött és igénybe is tett bíróság mellőzésével ugyanazon követelésének érvényesítése végett, melyre nézve keresetével időelöttiség indokával utasíttatott el, alp. személyes bíróságát már csak annál a körülmenynél fogva sem volt jogosítva önálló keresettel igénybe venni, mert az említett biróság felp. keresetjoga felett — bár a per érdemének érintése nélkül, de jogérve'ngesen határozott és minthogy e kérdés jelen perben is vita tárgyát képezheti, ennek a pernek bírósága a felett, mint már ítélt dolog felett, jogérvényesen igy sem határozhatna, (89. aug. 24. 34.) 621. Bp. tábla: Az .1'. alatti szerint felp.-ek és l. r. alp., mint egymással szerződő felek a szerződésből származó peres kérdésekre nézve magukat a budapesti tőzsdebiróságnak kifejezetten alávetették, mely szerződési kikötés másodrendű alp., mint elsőrendű alp. engedményesét kötelezi. Minthogy pedig a polgári perrendtartás 52. §-ának b) pontja értelmében a birói illetékességtől eltérésnek van helye, ha a felek valamely kérdés peres eldöntését választott bíróságra bizták: minthogy továbbá az ily szerződéses kikötés a feleknek nemcsak jogot ad arra, h. keresetüket a kikötött kivételes biróság előtt érvényesíthessék, hanem, mint a szerződés lényeges feltétele, egynttnl kölcsönös kötelezettséget is állapit meg, melytől egyoldalidat/ egyik fél sem állhat el. . . (91. márcz. 24. 1849.) 53. §. 622. Smsz.: Habár felp. keresetét váltólevélre alapitá is, miután azonban nem a váltótv.-székek által követett kivételes váltói, hanem a köztörvényi uton érvényes eljárást kérte alkalmazni s a váltóügyek nem tartoznak azok közé, melyeknél az 53. §. szerint a rendes birói illetősógtőli eltérésnek heh' nem lehetne: felp. keresete helytelenül lett hivatalból elutasítva, (69. jul. 27. 384.) 623. Smsz. Tekintve, h. az 53. §. egyedül azon eseteket sorolja elő, melyekben a III. fejezetben megállapított illetőségi szabályoktól eltérésnek az 51. §. 2. kikezdésében és az 52. §-ban érintett önkc'ntes alávetés folytán nincs helye, de a III. czim. I. fejezetében foglalt eljárási szabályokra, jelesül a sommás eljárásra, nem vonatkozik; az 53. §. d. p. ki nem zárja, h. oly esetekben is, midőn gyám vagy gondnokság alatti személyek vaunak érdekelve: a rendes perut helyett a sommás eljárás érvónj'esen kiköttethessék. (72. decz. 21. 15458.) 624. Smsz.: Az adósnak utólag tékozlás miatt gondnokság alti helyezése felp.-nek kötelezvényen alapuló s abban kikötött bíró választási jogára visszaható erővel nem birkát. (76. febr. 18. 1006. Dl. r. f. XIII. 29.) 625. Cwria: A sommás biróság kikötött illetékessége megáll azon esetben is, ha az időközben elhalt szerződő félnek perbevont örökösei közt kiskorúak JS vannak. (87. decz. 16. 8409. D. XIX. 72.)