Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 4. kötet (Budapest, 1894)

Pl >LGÁR] TÖRVÉNYKEZÉS. 626. SniÉz.: A. valamely ügyben az 56. §. szerinl érdekeit biró meg- 1868 : LIV. keresés folytán sem teljesíthet birói cselekményt. (69. decz. 28. 3141.) t.-cz. 627. Smsz.: Tek., h. valamely részvénytársulat vagyonának és ill. $6. §• jövedelmeinek növekedése vagy apadása az osztalék kimérésére és az egyes Birói érdekeltrészvények értékére közvetlenül hat ki; azon körülmény, h. egy részvény- se'g. társaság vagyonára vonatkozó perben oly biró vett részt, a ki e társaséin tett/ja vagy részvényese: semmiségi esetet képez. (74. decz. 29. 20452. T. ü. megállapodás.) 62S. Cítria: A választott bíróság elnöke vagy valamelyik tagja ellen a felek által emelt érdekeltségi kifogást a választott bíróság dönti el. (189.'!. febr. 21. 100. i 629. Snisz.: A perben eszközlött biróküldés nem vonatkozhatik az azon perbeli ítélet alapján ingatlanra vezetett végrehajtásnál foganatosítandó azon végrehajtási cselekméivyekre, melyek az 53. §. értelmében kizárólag a tkvi hatóság által teljesitendők. (71. jun. 10. 6035. D. r. f. V. 67.) 630. Curia: Azon körülmény, h. a peres ügy előadója házbirtokos azon városban, mely ellen a per folyik: nem érdekeltség. (85. már. 4. 6508/84.1 631. Svisz.: Tek., h. az 56. §. b) pontjának rendelkezése némi megszorítással az 1871: LI. t -cz. 17. §-a által a kir. végrehajtókra is kiterjesztetett; tek. továbbá, h. a fél ügyvéde az általa vezetett végrehajtási ügyre nézve közvetve érdekelt személy a bírósági végrehajtási ügyekben, melyekben a végrehajtási fél ügyvéde vele az 1871: LI. t.-cz. 17. §-ban körülirt rokonsági vagy sógorsági viszonyban áll. (Teljes ülési megállapodás. 1873. ©kt. 29. 14.415.) 632. Smsz.: Az eljáró bíróság oda utasittatik, h. az egyik erdekeit .57 s fél ülteti kért birőküldésre nézve valamennyi érdekelt felet kihallgatván, ezek- Bireíkiihlés nek nyileitkozatait saját véleményes jelentésével együtt további intézkedés végett a m. kir. igazságügyminiszte'riumnak terjeszsze fel, mert a biróküldés jogát O Felsége az igaz ságügyminisztérium által gyakorolván, az eljáró bíróság annak mhatározására, vájjon a biróküldésnek szüksége fenforog-e vagy nem? hivatva nem volt. (69. aug. 28. 1062.) 633. Curia: Ha az alsóbiróság* csak a felp.-ségi jog hieínya miatt & utasította el fp.-t keresetével, a felsőbíróság csak a kereshetőségi jog iránt Felperesség. határoz és utasítja az alsóbiróságot h. ezen határozat jogerőre emelkedése után az ügy érdemében hozzon ítéletet. (92. szept. 7. 981. D. XXXIV. 50. ) 634. Smsz.: Azon kérdés, h. a per alatti követelés iránt fp. által a kereset jogosan indítottnak tekinthető-e, miután azon követelés csakis a kereset beadása után ruháztatott fp.-re. ... a perügy érdeméhez tartozik. (1869. aug. 4. 281.) 635. Lft.: Annak kimondása, h. valamely fennállott kötelezettség meg- 2Iegeíllapitási szűnt, külön kereset utján is eszközölhető. (75. okt. 25. 8463. D. r. f. XV. 83.) kereset 636—637. Curia: Tek., h. más kárával senki sem gazdagodhatik, ± per-inditás és h. az alp. csődtömeg ezen keresetlevél kézbesítése után mindenesetre hatálya ; <szhiszemü perlekedőnek mutatkozik, az alp. csődtömeget az évenkinti haszonérteknek Eltérítésére kötelezni kellett. (587/82. D. XIII. 50.) — Azontís: Bp. tábla: 1889. szept. 3. 4894. — Curia: Az elvont haszon mtéritésére nem a kézbesítéstől, hanem a kereset megindításától kezdve kötelezte alp.-t, mert az időtől a birtoklás tekintetében jóhiszeműséggel többé nem védekezhetik.