Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 4. kötet (Budapest, 1894)
POLGÁR] TÖRVÉNYKEZES. 321 bányavagyonnal is bir, a csődeljárási illetékességre mi befolyással sincs. 1881 : XVII. (82. jul. 27. 488.) tcz576. Temesvári tábla: Minth. az adós lakása a csődbíróság illeté- 72. §. késségére nézve nem feltétlenül döntő (1881 : XV1T. 72. §.) s belföldi Csődbíróság. biróság külföldi alattvaló vagy külföldön lakú egyén ellen is elrendelheti a csődöt, a Cs. T. nyilvánvalóan azt az esetet tartja szem előtt, midőn a közadós ellen csak egy bel- vagy külföldi közadósnak, a mint a bel- vagy külföldi bíróság rendelte el. Ellenben azt a kérdést, h. ha ugyanegy közadós ellen több biróság rendelt csődöt, ugy, h. az összeütközés bel- és külföldi csőd elrendelése különben egyaránt illetékes bíróságok között merül fe] — melyik s mennyiben van a csődeljárás folytatására hívatva s melyik köteles a közadós ingóit a másiknak kiadni, a törvény kifejezetten el nem intézi. E kérdés eldöntésénél tehát a bíróságnak a Cs. T. általános elveiből s rokon (analóg) esetre vonatkozó intézkedéseiből kell levonnia az alkalmazandó szabályt. E tekintetben kiindulási pontul el kell fogadni azt az elvei, h, csődtörvényünk a viszonosságban álló külföldi állam bíróságának csődnyitó határozatát általában véve Magyarország terőletén is hatályosnak s a törvényes korlátok közt nálunk is végrehajtandónak ismeri el. Ha tehát ugyanegy közadós ellen kül- és belföldi biróság rendel el csődet, ebben a viszonylatban; a kül- és belföldi biróság ugy tekintendő, mintha a csődöt az 1881: XVII. t.-cz. 72. §. szerint egyenlően illetékes belföldi biróság rendelte volna el, annál inkább, mert mindkét bíróságnak illetékes volta a csőd elrendelésére a csődnyitási végzés jogerőre'emelkedése után már kétely vagy kérdés tárgyát nem képezheti. Az ekként felmerülő illetékességi összeütközés pedig az 1881 : XVII. t.-cz. 72. §-ának utolsó kikezdése értelmében annak a bíróságnak javára döntendő el, mely a másikat a csődnyitás által megelőzte, azaz a bel- és külföldi csődbíróságok közül a közadós ingóinak kiadását az van jogosítva követelni, mely a csődöt korábban rendelte el s a csődöt később elrendelő biróság tartozik a közadós ingóit mkoresésre kiadni. Minth. pedig a magyar bíró a közadós ingóinak kiadatása tárgyában is csak honi törvényei intézkedésére lehet tekintettel; minth. jelen esetben a csődelrendelésben a temesvári tvszék K. M. J. ellen a csődöt 1891. évi nov. 10-én rendelte el s a csődhirdetménynek még e napon történt kifüggesztése folytán a csőd hatálya a felterjesztő jelentében felsorolt adatok szerint ugyancsak 1891. nov. 10-én vette kezdetét, mig ellenben a bécsi cs. kir. kereskedelmi tvszéknél a csőd elrendelési' 17621/91. sz. végzése szerint csak 1881. nov. 11-én s a esődhirdetmény kifüggesztése is 12043/23. számú értesítése- szerint ugyan-e napon történt ; minth. igy a magyar Cs. T. szerint K. M. J. czég elleni csődeljárás folytatására a temesvári tvszék van hivatva, az e.-biróságnak a közádős ingó vagyonának kiadatását megtagadó végzése a fenti indokok alapján helyben volt hagyandó. (92. febr. 99. 856. J. Sz. VI. 416.) 577. Curia: Az a kérdés, h. a per tárgya bejelentés alá esik-e vagy nem ? illetőségi összeütközés tárgyát rendszerint nem is képezheti, miután a bejelentést rátenni s áttételt kérni az egyes hitelező tartozván, ha a perben eljárt biróság a pert felfüggeszti is, a pert a csődbírósághoz áttenni a Cs. T. 10. §-a értelmében csak akkor tartozik, ha a követelés a csődtömeg részéről a felszámoláskor el nem ismertetvén, a per a csődbíróságnál lenne folytatandó, ily esetben pedig a felfüggesztő határozat Márkus. Felsöbirósági határoz itok I. kiad. IV. g.
