Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 4. kötet (Budapest, 1894)

POLGÁR] TÖRVÉNYKEZÉS. 311 505 Curia: A ilkvi hatóság- előtl inditotl kiigazítási perek tárgyal 1881 : LIX. rendszerint egyedül a tlkvi bejegyzésnek a helyszinelési szabályok szempont- t.-CZ. jából váló helyessége képezvén, az ily perekben hozott Ítéletek által a tu- 6. §. lajdonjog kérdése véglegesen szabályozottnak és eldöntöttnek rendszerint A birtokbin nem tekinthető és az ily perben hozott ítélet nem zárja ki azt, h. a magát ság. jogaiban sértettnek érző fél tjdonjog érvényesítése czéljáhól a rendes bíróság előtt keresetet indíthasson, még pedig annál kevésbé, mert a tjdonjog feletti bíráskodás nem a tkvi hatóság, hanem a rendes birtokbiróság hatáskörébe tartozik. (92. máj. 20. 4689/91, J. Sz. VI. 358. sz) 500. Pozsonyi tábla : P. János felp.-nek Sz. Anna férj. F. Jánosné álp. ellen szerződés érvénytelenítése iránti perében, a pozsonyi kir. törvényszék a kereset felett a perbevételre határidőt tűzvén ki, az egyúttal kért perféljegyzés végett a dunaszerdahelyi kir. jbg. tlkvi osztályát, mkereste ; a pozsonyi kir. tábla az e.-birósági végzést ebben a részben az 1881. évi LIX. t.-cz. 39. §. c) pontja alapján msemmisitette és a kir. tvszéket utasította, h. a keresetlevélnek felszerelt első példányát a perfeljegyzés kérdésében hozandó határozat végett az illetékes telekkönyi hatósághoz tegye át. Ind.: A tlkvi rend. a 148. §-ban mhatározott törlési pereket a tlkvi hatóság hatáskörébe utalta és akként intézkedett, h. felp.-nek szabadságában áll a pernek feljegyzését, vagy a keresettel egyidejűleg, vagy utóbb, de külön kérvónynyel kérni. A tlkvi rendelet perfeljegyzés kieszközlésére nézve a külön kérvényen kívül egyebet elő nem írván, csakis a már tlkvi hatóságnál levő keresetlevél szolgálhatott és szolgált annak eldöntésére, h. a pernek feljegyzése elrendelhető-e vagy sem? A tiki rendeletnek e rendelkezésén a 1881 : LIX. t.-cz. 6. §-a változást tett annyiban, a mennyiben a kérdéses törlési pereket a birtokbiróság hatáskörébe utalta és megengedte azt, h. az ilyen kereset a tkvi hatóságmái , is beadathassék, azonban a tlkvi hatóság- a perfeljegyzés eszközlése után a keresetet birtokbirósághoz tegye át. Ezek szerint a perfeljegyzés felett határozni most is változatlanul u tlkvi hatóság van hivatva, ennek kieszközlésére azonban külön kérvény feltétlenül nem szükséges, hanem alkalmul és adatul a tlkvi hatóságnál beadott keresetlevél szolgál, a minth. kétségtelen, h. tlkvi rendelet 148. §-a alá vonható törlési per nem az, a mit a mindenkori felp. keresetlevelének felzetén ilyennek czimez, hanem az, a mi a keresetlevélnek tartalmából és adataiból olyannak minősül: a miért is a perfeljegyzés érdeme felett a keresetlevélnek elsődlete nélkül határozni nem lehet. Az 1881 LIX. t.-cz. 6. §-ának intézkedése tehát a perfeljegyzés kérdésében látszólag hézagos arra az esetre, ha a kereset nem a tlkvi hatóságnál adatott be ; mert ebben az esetben a keresetlevél elsődlete nem feküdvén a tlkvi hatóságnál ugy, mint az idézett tvezikk 6. §-ának életbelépte előtt, a tlkvi hatóság a mindenkori felp. külön kérvénye folytán a perfeljegyzés felett alaposan még akkor sem határozhat, ha mindenkori felp. a keresetlevélnek iktatói bizonyitványnyal ellátóit felzetét bemutatja. Ezeknél fogva az 1881 : LIX. t.-cz. 6. §-ának az a helyes és a tlkvi rendelet 148. §-ával összhangba hozható értelme, h. a perfeljegyzés felett határozni mindenkor a Ükei hatóság van ugyan hivatva; ha azonban a törlési kereset nem a tlkvi hatóságnál, hanem közvetlenül a birtokbiróságitál adatott be és a keresetlevélben a perfeljegyzés iránti kérelem is elő van terjesztve, a birtokbiróság akkor, a mikor a perfelvételi határidőt