Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 4. kötet (Budapest, 1894)
POLGÁRI TÖRVÉNYKEZÉS. 309 vényszék tehát az által, h. a keresetlevelet birói hatóságnak hiányában 1868 : LIV. nem kézbesítette, alaki tvsértést nem követett el. (74. febr. 20. 1117. Dt. r. t.-cz. f. XI. 43.) 17- §• 4í>5. Smsz.: A cs. kir. főudvarnagyi hivatalnak, államunkban a te- A főudvarrületenkivüliség kiváltságával biró személyek személyes ügyeire, kiterjedő, nagyi hivatal előbb fennállotl birói hatósága ujabb tvnyeink által mszüntetve nincs. Ennélfogva a kir. ház valamelyik tagja ellen az egyházi patronatussal járó kötelezettségek teljesítése iránt indított kereset, mely a kegyuraságnak dologi teher jellege daczára sem birtokkereset, nem tartozik a rendes bíróságok hatáskörébe. (78. decz. 28. 26.281. Dt. r. f. XXII. 6.) 49G. Aranyos-maróthi tvszék: A birói illetőség elleni kifogás elvettetik. Ind.: Alpi. ezen tvszék illetékessége ellen azon alapon emel kifogást, h. a királyi ház nem uralkodó tagjai ellen indított mindennemű személyes keresetek elbírálása egy 1815. évi jul. 14-én kelt udvari rendelet értelmében ő csász. és apóst, királyi felsége főudvarnagyi hivatalának hatáskörébe van utalva, h. ezen kivételes bíróságnak hatáskörét az 1868 : LIV. t.-cz. meg nem szüntette s h. ekként a fp.-i kereset, mint a polg\ bíróságok hatáskörébe nem tartozó, hivatalból visszautasítandó lett volna. Eltekintve a hivatkozott udvari rendelet kötelező erejének kérdésétől, — mely a magyar közjog szellemében csak nemlegesen dönthető el — a hatáskör s ezzel e tvszék illetékessége ellen emelt kifog'ás elbírálásánál az volt mhatározandó: vájjon a cs. és kir. főudvarnagyi hivatalnak alp.-ileg vitatott külön birói hatósága, akár területkivüliség kiváltságának czimén, akár pedig tvnyerejü szokás alapján megállapitható-e? Az elsőt ül. már fogalmilag ki xan zárva az. h. az exterritorialitásnak magyar állampolgár, tehát belföldi, részese legyen; a mi pedig ez utóbbit illeti, ennek érvényességét minden esetre mszüntette a törvény, — az 1868. évi LIV. t.-cz. — mely a birói hatalomnak mely bíróságok általi gyakorlását tüzetesen mhatározza és kijelöli azon kivételes bíróságokat (22. 28. §§-aiban), melyek a rendes bíróságok kizárásával járnak el. Ezen kivételes bíróságok között a cs. és kir. főudvarnagyi hivatal felsorolva nem lévén: ezt a polg. tvkezési rdts. által elismert kivételes bíróságnak tekinteni nem lehetett s igy a jelen kereset elbírálására ezen tvszék hatáskörét és figyelemmel a prts. 30. és 31. §§-aira, illetékességét is meg'állapitani kellett. — Pozsonyi tábla: Az e.-biróságnak végzését mváltoztatja, az eljárt tvszéknek hatáskörét a jelen ügyben meg nem állalátja, ennek folytán a további eljárást mszünteti és elrendeli azt, h. a keresetlevél felp.-nek visszaadassék, egyúttal fp.-t végrehajtás terhe mellett kötelezi arra, h. alp.-nek 12 frt költséget 15 nap a. mfizessen. Indokok: Az alp. a királyi családnak tagja, a királyi család tagjainak személyes ügyeiben pedig az 1868. évi LIV. t -cz. életbelépte előtt a birói hatóságot tényleg a cs. és kir. főudvarnagyi hivatal gyakorolta. A cs. és kir. főudvarnagyi hivatalnak azt a hatóságát sem az idézett tvczikk, sem az ennek hatályba léptét szabályozó 1869. évi márczius 30-iki igazságügyministeri rendelet meg nem szüntette, az utóbb kifejlődött birói gyakorlat fenntartotta, az 1881. évi LX. t.-cz. 32. §-a pedig a főudvarnagyi hivatal birói hatóságot gyakorló közegnek kifejezetten elismerte. Felp. gazdatiszti szolgálatáért járandóságot követel az alp.-től, keresete tehát tisztán személyes természetű és nem válik birtokkeresetté az által, h. az alp. tjdonosa annak az uradalomnak, a melyen felp. alkalmazva volt. Ezeknél fogva az eljárt
