Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 4. kötet (Budapest, 1894)
DOLOGI JOGOK. 19 kiket /;»/ illetni, miután e bejegyzés csak a halál esetére való intézkedést Tulajdon, korlátolja, az nem szolgál akadályául annak, h. e birtokkal a tjdonos életében szabadon rendelkezhessék s azt el idegenithesse. (77. decz. 5. 40810. Dt. r. f. XXIV. 14.) 41. Curia: Mindkét a.-biróság Ítéletének mváltoztatásával f.-ek ke- Jogczim vitaresetükkel egész terjedelmében azért utasittattak el, mert I., II. és III. rendű tása a tulajalp.-ek nem mint néh. Osváth Simon, vagy Aburdán Annának örökösei, donossalszemhanem adásvételi jogügyletek alapján már 1883. szept. 25. nyertek aben.—Arosszvizesgyáni 40. sz. tjkvben foglalt és részben a 250. sz. tjkvbe átvezetett hiszemüseg ingatlanokra nézve tkvi tjdonjogot, ezek ellenében, mint harmadik sze- kérdése. mélyek ellenében tehát fp-ck néh. Osváth Simon utáni örökösödési jogon a tjdonjogot azokra az ingatlanokra nézve csak abban az esetben vehetnék keresetbe, ha bebizonyították volna, h. alp. az ö kijátszásuk végett rosszhiszemüleg szereztek meg a tjdonjogot. Ezt azonban bizonyitani fp.-nek nem sikerült. Ugyanis 1. A. 2. a. bizonylattal meg1 van czáfolva fp.-nek 1887. ápr. 30-án tartott tárgyaláskor előterjesztett az az állitása, h. alp.-ek a már meghalt Osváth János nevét használták volna fel a hirdetményi eljárás folyamatba tételénél, mivel az idézett bizonylat szerint Osváth János csak 1880. decz. 6. halt el, 12293. sz. kérvény azonban már ugyanazon év nov. 26-án be volt nyújtva. 2. Az a körülmény sem állapit m. alp.-ek ellen rosszhiszeműséget, h. a tjdonjog bekebelezését a hirdetményi eljárás folytán hozott átadő végzés alapján tehát szabályellenes uton nyerték és h. a tkv.-ből tudhatták, h. a kereseti ingatlan vagyon Osváth Simonra van tkkönyvezve, mert egyrészt a felhozott végzés intézkedése ellen jogorvoslat igénybe nem vétetett, tehát az annak alapján eszközölt tkvi bejegyzés érvénye egyedül a végzés állitólagos szabálytalansága miatt eredménynyel meg nem támadható ; és mert az eredeti tkvi feltétel sem annak helytelenségét, sem annak feltételezését ki nem zárván, h. a kereseti ingatlanokat Aburdán Anna jogosan ruházta át az alp. jogelőzőjére, Osváth Jánosra, alp. állított rosszhiszeműségét e mellett még- meg is czáfolja az a körülmény, h. a netaláni igénylők igényeik érvényesítésére hirlapilag is felhivattak és fp.-ek ennek daczára örökösi igényüket be nem jelentették. 3. Felpereseknek az az állitása sem indokolt, hogy Aburdán Anna az ingatlanokat csak özvegyi jogon birta és alp.-nek e körülményekről tudomásuk lett volna, mert Osváth Simon 1853. aug. 28., tehát az osztr. polg\ törv.-köny érvénye alatt halálozott el, a magyar magánjog szerinti özvegyi jog nem állott útjában annak, h. fp., illetve jogelődeik néh. Osváth Simon utáni örökösödési jogaikat már akkor érvényesíthették. Ez azonban nem történvén meg, e körülmény még inkább erősíthette azt a feltevést, h. Aburdán Anna a kérdéses ingatlanokat Osváth Jánosra jogosan átruházta. A perköltség h.-biróságilag különösen a tkvi állásra tekintettel lett kölcsönösen mszüntetve. (92. márcz. 9. 7820/91.) 42. Lfi: Másnak megrövidítése czéljából történt tulaj donátruházás, folytán nyert nyilvánkönyvi jog rosszhiszeműnek lévén tekintendő, az ily tjdonos ellen az előbb jogezimet szerzett s ujabb átruházás által károsítani czélzott fél, tjdoni igényét érvényesíteni jogosítva van. (76. jan. 26. 436. Dt. r. f. XVI. 3.) 43. Lfi. : Ha az ingatlan kétszeri eladása esetén az utóbbi vevő tjdonjogát előbb kebeleztette be s ennélfogva az első vevő az adásvevési 2*
