Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 4. kötet (Budapest, 1894)

TELEKKÖNYV] RENDTARTÁS 285 javaslal 2. pontjában (törvény 3. pontja) érintett intézkedés alatt.... a Telekkönyvi zálog minden neme értendő", ami, mintán a zálogjogi előjegyzés is a biztor rendtartás, sitásnak egyik neme, minden kétséget kizár arra nézve, h. a biztositás ezen 87., 88. §§. tieme is a tkvi rendeletnél későbben keletkezett esődtörvény kérdésben forgó rendelkezései alá esik. mivel a törvényhozó, ha a biztositás ezen nemére nézve kivételi akart volna felállítani, azt kifejezetten tette volna; tekintve, h. a csődtörvény 27. §. 2. és 3. pontjainak egybevetéséből minden kétségei kizárólag az tűnik ki. h. a törvényhoz-ó szándéka arra irányult, miszerint terhesebbé tegye az elv hitelezőnek állását, ki a csődnyitási kérvény beadását vagy a fizetések mszüntetését csupán legfeljebb 15 nappal megelőző időben, vagyis a csőd küszöbén szerez a közadósnak vagyonára zálogjogot, mint azon hitelezőét, ki már a válságos 25 napot megelőző időben szerzett zálogjogot, e czélra állította fel a 3. pontban az oly hitelező terhére, ki a csőd küszöbén szerez zálogjogot, a rosszhiszeműség vélelmét, a 2. pont szerint különben a tömeggondnokot mint támadt terhelő bizonyítási kötelességet, a 3. pontban e miatt hárította át a mtámadott hitelezőre, már pedig* ha a zálogszerzésnek itt kérdésben forgó neme a csődtörvény 27. §. 3. pontja alá nem lenne vonható, akkor az oly hitelező, ki a fizetések mszüntetését közvetlenül megelőző utolsó napon, mikor a törvény által felállított vélelem szerint tudnia keUett, h. a közadós fizetéseit mszünti tte. és ekkor is csupán követelése lejárta tényénél fogva szerez zálogjogot, nyilvánvalólag előnyösebb helyzetben lenne, mint azon hitelező, ki már hónapokkal elébb és pedig jogérvényesen bírói Ítélet alapján és kielégítési végrehajtást rendelő végzésnél fogva szerzett zálogjogot: a Curia polgári szakosztályának teljes ülése a bevezetésben foglalt elvi kérdést a fent kitett értelemben tartotta megoldandónak. (A curia polgári szakosztályainak 1892. évi okt. 7-én tartott teljes üléséből. Hitelesíttetett az ugyanazon évi okt. hó 28-án tartott teljes ülésben. 53. sz. t. ii. döntv.) 412. Újvidéki tszék: P. Jakabnak M. Józsefné elleni biztosítási végrehajtás iránti ügyében végzett: Minth. alp. az 1159/92. sz. e.-bírósági ítélet feltétlen marasztaló része ellen felebbezéssel élt, ugyanazért az 1881: LX. t,-cz. 224. §. alapján a biztosítási végrehajtás P. Jakab javára M. Józsefné ellen 1008 frt 95 kr. tőke és ennek 1881. nov. 1-től járó 8% kamatai, 60 frt eddigi, ugy 14 frtban ezúttal megállapított költség erejéig ennek bárhol található ingóságaira, nemkülönben az ó-becsei 6388. sz. tjkvben 1948. és 1949. hrszámok alatt felvett ingtl.-ra, amely követelés már C. 13. alatt bekebelezve van, ugy ezen ingtl. haszonélvezetére elrendeltetik és B. Lázár v. helyettese közbenjöttével leendő foganatosítása végett az ó-becsei jbg polg. osztálya a II. és III. példány, az ó-becsei jbg tkvi osztálya a IV. példány áttétele mellett mkerestetnek. (4327/92.) — Bp. tábla: Az e.-biróság végzésének az a része, melylyel a biztosítási végrehajtás 1008 frt 85 kr. erejéig az ó-becsei 6368. sz. tjkvben 1948. és 1949. hrszok alatt felvett ingtl. állagára is elrendeltetett, mváltoztatik és kérvényező az e végrehajtás iránti kérelmével elutasittatik, ellenben az említett végzés többi része hhagyatik. Ind.: A 4327/92. sz. a, beadott biztosítási végrehajtás ü-ánti kérvényben kifejezetten elő van adva, h. kérvényező fentjelölt tőkekövetelésének biztosítására a fentjelölt ingtl.-ra 3500 frt erejéig zálogjog van bekebelezve. Ugyanazért ezen felül az emiitett tőkekövetelési erejéig még zálogjogi előjegyzésnek Mije nem lehet, minélfogva az e.-biróság végzésének azt