Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 4. kötet (Budapest, 1894)

TELEKKÖNYV] RENDTARTÁS. szenvedő mint vevő nevében a lefog-láU jogra vonatkozóan írásbeli szerző- Telekkönyvi désl köthessen: iigyanazérl a kérvényező végrehajtatók azon kérelmét, b.. rendtartás, a tjdonjog D. József végrehajtást szenvedő javára bekebeleztessék, egyálta- 82. f. íán nem lehetett teljesíteni. (91. márcz. 4. 56156.) — Curia: A táblának Bekebelezés végzése, amennyiben a tjdonjog előjegyzésónok sem adott helyet, mváltozta- kellékei tik ós e tekintetben az e.-biróság végzése hagyatik helyben; amennyiben magán okirapedig a felfolyamodás a bekebelezés mtagadása ellen irányul, visszautasít- toknál. tutik. Ind.: Midőn az 1881 : LX. t.-cz. 132. §. értelmében hozott végzéssel feljogosított hitelező arra nyer jogosultságot, h. a régrehajtást szenvedő által szerzett jogot akként érvényesíthesse, a mint ezt á végrehajtási szenvedő érvényesíthette volna, kétségtelen, h. e felhatalmazás mindama pereákiviili és peres Lépések tntétélére kiterjed, a melyeknek alapján a kérdésijog érvényesíthető; következésképpen oly esetben, a midőn az adásvételi jogügylet iránt az eladó és vevő közt Írásbeli szerződés nem készíttetett, vagy nem a tlkvi rend. szabályainak mfelelőleg készíttetett, de az eladó a szükséges írásbeli szerződés, vágy nyilatkozat kiállítására késznek nyilatkozik, tehát perindításra szükség nincs, a hitelezőnek joga van arra is, h. az eladó ajánlatát adósa helyett elfogadhassa és az ekként keletkezett okirat alapján adósa részére a nyilvánkönyvi jognak bejegyzését kérvényi uton is szorgalmazhassa. Jelen esetben ennélfogva a tjdonjog' D. József javára bekebelezendő lett volna; minth. azonban az e.-biróság csak az előjegyzést rendelte el, a bekebelezés mtagadására vonatkozólag tehát a teljesen elutasitó táblai végzés hhagyólág intézkedett, a bekebelezési kérdésre vonatkozólag a felfolyamodás a tkvi rend. 145. §. értelmében figyelembe nem vehető és visszautasítandó. (91. decz. 28. 4329.) 411. Curia: Lejárt váltó alapján a telekkönyvi rendelet 88. §-a értelmében előjegyzett zálogjog, mely az lb8l. évi XVII. 87., 88. §§. t.-cz. 27. §. S. pontjában mhatározott lő napi válságos határidő ahitt szereztetett, az 1881 : XVII. t.-cz. 27. §-ának 3. pontja alapján is mtámaáhatő. Ind.: A Curiának 1884. évben kimondott s azóta állandóan követett elvi kijelentése szerint a mtámadási törvény nemcsak a közadóst tiltja el oly cselekményektől, melyek által vagyonából valamint egyes hitelezők előnyére elvon, hanem az egyes hitelezőt is eltiltja attól, h. a közadós vagyonából olyasmit elfogadjon, mihez a csődhitelezők joggal igényt tarthatnak s ennélfogva a végrehajtási kényszer utján kieszközlött kielégítés s illetőleg biztosítás is mtámadható, mivel a vhajtás utján szerzett kielégítésnél s illetőleg biztositásnál a vhtást szenvedettnek jogcselekménye a vhtási eljárás által helyettesitettnek tekintendő. A Curia által éveken át szakadatlanul követett ezen elvekből kiindulva: tekintve, h. a hitelezőnek váltón, adóslevélben vagy kereskedelmi könyvkivonaton alapuló pénzbeli követelésnek lejártával beállott azon joga, mely szerint követelésének kifizetését követelheti, nem fog'laljar magában azon jogosultságot is, h. eredeti követelésének fentartása mellett a hitelező az adóstól főkövetelésének egyidejűleg érvényesítése nélkül, per utján, külön azt követelhesse, h. az adós neki akár ingó, akár ingatlan vagyonában biztosítást adjon; tekintve, h. a csődtörvény 27. §. 3. pontjában mhatározott 15 napi válságos idő alatt szerzett biztosítás csak ugy és akkor nem eshetik ezen törvénypont rendelkezései