Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 4. kötet (Budapest, 1894)

282 TELEKKÖNYV] RENDTARTÁS Telekkönyvi nyesitésére a végrehajtás foganatosítására illetékes bíróság által feljogosirendtartás, tott végrehajtató a végrehajtási szenvedő javára a tulajdonjogi vagy más 82. §. dologi jogot oly módon érvényesítheti, a mint azt a végrehajtást szenvedőBekebeleze's nek érvényesíteni jogában állott volna, s h. a végből a végrehajtató saját kellékei felperessége alatt perrel is felléphet, sem Logikai, sem grammatikai magyamagánokira- rázat mellett oly értelem nem tjdoriitható, mintba a végrehaj taténak jop-a toknál. a lefoglalt dologi jog tekintetében a végrehajtást szenvedő vagy mhatabnazottja jogával azonos lenne, hanem csak azon értelem, h. a végrehajtató, a ki a tlkvi rdts 119—120. §-ai értelmében más javára dologi jog bejegvzését nem kérheti, az 1881 : LX. t.-cz. 132. §-a alapján feljogosittatik arra, h. per utján, de peren kívül is a végrehajtást szenvedő javárd a tulajdonjogot, vagy más dologi jogot épp ugy bejegyeztethesse, a mint a tlkvi rdts 120. §-ának c) pontja esetében azon jelzálogos hitelező bejegyeztetheti, kinek követelése biztosítására zálogjog engedve lön. Hogy a végrehajtató joga többre ki nem terjed, kitűnik a végrehajtási törvény alapján képezett törvényjavaslat indokolásából, a mely szerint a. L32. §-ban foglalt intézkedést: „szükségessé tette azon körülmény, h. nálunk még ez idő szerint is ingtl.-ok igen gyakran szereztetnek a nélkül, h. tlkvi átirás eszközöltetnék, sőt ha a szerző időközben adósságokba bonyolódik, a/, átirás szándékosan mellőztetik a végett, h. azon vagyonérték a hitelezők elől elvonassék", de kitűnik a 132. §. 1. bekezdése utolsó mondatának szószerinti értelméből is, a hol a „jog érvényesithetése" kifejezés alatt más. mint a dologi jog bejegyezhetése nem érthető. Mindezeknél fogva, tekintve, h. végrehajtatok a végrehajtást szenvedőt a 132. §. alapján nyert feljogosítás daczára sem képviselik, tekintve, h, a bemutatott adásvevési szerződést végrehajtatok a végrehajtást szenvedő nevében irták alá; tekintve továbbá, li. az adásvevési szerződés a végrehajtást szenvedő, mint egyik szerződő fél által aláírva nincsen s így e részben az okirat a tlkvi rdts 82. §. b) pontja kellékével nem bir, a tulajdonjog bekebelezését mtagadni, de annak előjegyzését a tlkvi rdts 122. §. utolsó bekezdéséhez képest elrendelni kellett; mert a szerződés a tlkvi rdts 63. s következő szakaszai általános rendeletének mfelel és a vétel létrejöttére nézve az eladók ellenében bizonyítékot képez. (90. okt. 16. 3359.) — Bp. tábla: Az e.-biróság végzését mváltoztatja és a kérvényezőket tjdonjog bekebelezése iránt előterjesztett, kérelmükkel egészen elutasítja. Ind.: Oly esetben, midőn a végrehajtást szenvedőnek valamely Lngtl.-rá vonatkozólag élők közötti jogügylet által szerzési joga foglaltatik le, a végrehajtatónak az 1881 : LX. t.-cz. 132. §-a értelmében jogában áll ugyan a. tulajdonjogot vagy más dologi jogot a végrehajtást szenvedő javára érvényesíteni, de csak oly módon és terjedelemben, a mint azt magának a végrehajtást szenvedőnek érvényesíteni jogában állott volna, vagyis a végrehajtatót is dologi jog érvényesítése körül ugyanazok a jogok illetik meg, melyek magát a végrehajtást szenvedőt illetnék; valamint tehát a végrehajtást szenvedő csak az eladó részéről kiállított egyoldalú nyilatkozat alapján a tjdonjognak bekebelezését vagy előjegyzését kérvényi uton eredménynyel nem szorgalmazhatná, épp ugy ehhez a végrehajtatónak sincs joga; minthogy pedig a fenforgó kérvényhez csatolt és adásvevési szerződésnek czimzett okirat D. József végrehajtást szenvedő mint vevő részéről elfogadva uincs és igy az ellene bizonyítékot nem képez, a végrehajtási törvénynek fentemütett 132. §-a pedig a végrehajtatót arra fel nem jogosítja, hogy a végrehajtást