Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 4. kötet (Budapest, 1894)

18 DOLOGI JOGOK. Tulajdon. nokat a vétel óta eddig sem használta s tényleg birtokába nem vette, fp.-nek A tulajdonos mi jogot sem ad a korlátlan tjdonjoghoz s a használatra nem jogosítja fel jogköre. őt; alp.-nek szabad rendelkezési jog'a van a saját birtokával úgyis azt tenni, a mit akar s mintán fp. használata alp.-sel szemben még csak 20 éves, fp. az elévülésre sem alapithatja kereseti jogosultságát. — Bp. tábla: A ruszpolyáni 829. . . tjkvből és a fp. által C. alatt becsatolt csereszerződésből kiderül az, h. alp. az 530. sz. birtokrészleteket V. F. bárótól, a tkvi tulajdonostól jóhiszemüleg mszerezte és h. az emiitett birtokrészletekre vonatkozó tjdonjog V. F. báró nevéről az ő nevére, minden mszoritás nélkül tkvileg átíratott alp.-sel, mint jóhiszemű harmadik szeméiylyel szemben teliéit a helytelen tkvi felvételre vonatkozólag a B) alatti szerződés alapján netalán emelhető kifogás többé nem érvényesíthető. Ezek szerint az e.-biróság fp.-t keresetével helyesen utasitván el, Ítéletét e részben ezeknél az idokoknál fogva helyben kellett hagyni; mintha azonban a tjdonost a birtok is megilleti, minth. továbbá a fp. ugy keresetlevelében, mint a per során is beismerte azt, h. a ruszpolyánai . . . tjkvben ... és hrsz., a bevezetett birtokrészleteket birtokolja s azt, h. e birtokjogot alp.-től, mint tkvi tjdonostól mszerezte, nem is állította, minth. végre azon körülmény, h. fp. ezt a birtoklást V. F. báróval szemben háboritlanul gyakorolta, alperes jogaira azért nem bir befolyással, mivel ez a birtokjog tkvileg ki nem tüntettetett s az h. alperes erről a birtoklásról tudomással birt már a V. F. báróval létrejött csereszerződés alkalmával s azt a szerződében általánosan emiitett teherként átvette, bizonyítva nincs. Miért az első bíróság Ítéletének e részben mváltoztatásával alp. viszontkeresetének helyt adni s fp.-t a kereseti birtokrészletek átadására kötelezni kellett, — Curia: Hhagyja. Ind.: A válaszhoz csatolt adás-vevési szerződésből határozottan kiderül, h. fp. jogelődje a jelen per tárgyát képező ingatlanoknak, vagyis a V. és P. D. nevü erdőségeknek nemcsak kihasználási jogát, hanem magát az erdőséget adta el báró V. F.-nek és csak az ugyanoly nevü legelők tjdonát és ezen legelőknek az eddigi gyakorlat szerint használati jogát tartotta fenn; kétségtelen tehát, h. alp. a C) alatti szerződéssel, melyben a I!) alattira hivatkozás történik, ugyanazon jogokat mszerezte és igy fp.-nek az az állítása, h. alp. több jogot gyakorol, mint jogelődje szerzett, alappal annál kevésbé bir, mert fp.-nek azt az állítását, h. a havasok alatti erdőségek mindenkor a havasok kiegészítő részei ós csak együttesen képezik forgalom tárgyát, a szakértők sem bizonyították. A hivatkozott szerződések tehát fp. vitatott tjdonjogát nem bizonyítják, de nem bizonyítják azt az E) és F) alatti ítéletek sem, mert azokkal a tjdonjog kérdése el nem biráltatott ós miután a haszonélvezeti jog nem gyakorlásából még egymagában ezen jogról való lemondás, vagy a használó jogának nyílt beismerése nem következtethető, alp. jóhiszeműsége sem képezheti kérdés tárgyát. A mi végre az elbirtoklást illeti, ez sem szolgálhat a kereset alapjául, mert a birtok folytonossága félbeszakittatott az által, huny a kérdéses ingatlan tulajdonjogát alp. a tkvre alapított johiszemben megszerezte, az elbirtoklás Irhát csak a C) alatti csereszerződés kelte napjától, vagyis Isii?, augusztus 28-tól számítható, azóta. Tulajdon kor-pedig az elbirtoklási idő még le nem járt. (89. okt. 23. 1408. M. 1. 265.) látozásának 40. Curia: Ha tkvben a tjdonjognak bekebelezése alkalmával egybejegyzése a. bejegyeztetik, h. a tjdonos halála után e birtokban ar. örökUsi jog széről.