Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 4. kötet (Budapest, 1894)

TELEKKÖNYV] RENDTARTÁS 275 hagyatékban benfoglalt öröklők ági vagyoni természetével bíró ingóság-ok Telekkönyvi leltári becsértéknek ' „ része erejéig megállapíttatik és alp., mini eme J/9 rendtartás, részre nézve Ii. U.-nak, felp. adósának jogutódja a fenti czimen a kereseti 72—74. §. 4(i()(i frtból 2123 frt 58 kr. mint tőkének és ez után 1881. évi szept. 5-től b) Az örökszámítandó 6 '/„ törvényes kamatoknak felp. részére 15 nap és különbeni hagyó és az végrehajtás terhe alatt leendő mfizetésére köteleztetik. Keresetének többi örökös ellen. részére felp. a perköltségek kölcsönös mszüntetése melletl elutaSittatik és a keresetbe vett követeléstől a marasztalási összegei mhaladó részre nézVe alp. a szavatosság alól felmentetik. Ind.: felp. az A) alátl a keresethez másolatban csatolt kötvényre vezetett 1870. évi nov. 24-éről kellezett éngedménynyel tjdonjogilag mszerezvén B. J.-nak, H. U. elleni 4000 frt tőke és a keresetben részletezett járulékából álló követelését, ennek erejéig a tlkvi rdts 74. §-a alapján H. U. ellen, ennek H. K. utáni reménybeli örökrészére végrehajtási zálogjogot is szerzett, mely javára a 4118 88. sz. a. bemutatott hiteles tkvi kivonatok szerint 1879. jul. 9-én be is kebeleztetett. Felp., mint a fentebbiek szerint B. J.-nak engedményese, alp.-t az alapon kéri követelésének kifizetésére, ill. a néhai H. K. után az F) alatti végzés szerint egészben neki átadott hagyaték 1 '9-ed részéből való kielégités tűrésére kötelezni, mert H. U.-ra néhai H. Károly hagyatékából a póttárgyalásilag javított kereseti előadás szerint 1jg rész szállott, mert továbbá H. U. az őt jogosan megilletett eme örökrészéről a végrehajtási zálogjog bekebelezését követő hagyatéki tárgyaláskor a jóhiszemű hitelezők kijátszására irányult czélzattal alp.-nő javára lemondott, mert ebből folyólag alp., a kinek néhai H. K.-nak egész hagyatéka az F) alatti átadó vég'zés szerint H. U. lemondására való hivatkozással is átadatott, mint H. U-nak jogutódja, az utóbbit megilletett 1/9 rész erejéig az örökségről történt lemondás idejében nyilvánkönyvileg már biztosított felp.-i követelés kifizetése tekintetében kötelezve van és mért végül alp. a hagyaték'/<j-ed részének értéke erejéig azért is tartozik felp.-nek mint jóhiszemű hitelezőnek teljes szavatossággal, mivel H. U. lemondása alp. javára ajándékozást is foglal magában, ez pedig H. U. vagyontalansága következtében, az ajándékozáskor fennállott felp.-i követelésre nézve az ajándék erejéig feltétlen szavatossági és fizetési kötelezettséget állapit meg alp. terhére. Alp. első sorban azzal védekezik, h. a tkvi rdts 74. §-a szerint kieszközölt feltételes zálogjog hatályát vesztette az által, h. H. K. hagyatéka nem H. U.-nak, hanem ettől különböző harmadik személynek, t. i. alp.-nek adatott át s egyébként is a póttárgyalásnál 4. és fi-/, alatt bemutatott végzések tanuság'a szerint jelen per folyama alatt az emiitett alapon törültetni is rendeltetett. A terhére leszármaztatott szavatossági jogalap ellen alp. védelme abban összpontosul, h. az F) alatti szerint néhai H. K. hagyatéka özvegyi és hitvestársi öröklés jogczimén adatván át neki, H. K. után H. U:-t örökrész nem illethette, olyan reá nem szállhatott, tehát nem volt miről lemondania; h. továbbá az esetben is, ha H. U.-ra örökség szállott, alp.-t ezt a 2*/. a. közjegyzői okiratba foglalt adásvétel czimén 10.000 frtnyi vételáron még 1879. márcz. 19-én, tehát felp feltételes zálogjogát jóval megelőzőleg tjdonul mszerezte, h. a legutóbb kiemelt körülmény folytán H. U.-nak örökrészéről való lemondása nem rejthet magában ajándékozást alp. javára, annál kevésbé, mert H. U. lemondási nyilatkozatában a 2*/. alattira hivatkozás is történik; és h. végül felp. sem H. U.-nak néhai H. K. utáni öröklési jogosultságát, sem H. U.-nak vagvon-