Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 4. kötet (Budapest, 1894)

242 ÖRÖKLÉST JOG ÉS ELJÁRÁS. Az Örökbefo- Ebből folyóan a megtámadás alapjául is sikkerrel csak olyan körülmé­gadott gyer-nyéket hozhatnak fel, a melyek alapján az örökbefogadási szerződés ér­mek öröklése, vénytelenitését maga az örökhagyó is kieszközölhette volna. Az alp.-ek által e czélból felhozott körülmények azonban nem ilyenek. Alp.-ek ugyanis érvénytelenségi okul azt hozzák fel. h. a keresetlevélhez mellé­kelt anyakönyvi kivonat hamis adatokat tartalmaz, következőleg az arra alapított D) alatti örökbefogadási szerződésben is oly hamis adatok fog­laltatnak, melyek ily minőségének és az azoktól eltérő valódi körülmé­nyeknek ismerete mellett, ahhoz a szükséges hatósági jóváhagyás nem volna megadható. E hamis adatok abból állanak, hogy a B) alatti anya­könyvi kivonatban a szülők nevei helyett költött nevek, keresztszülők gyanánt pedig a valódi szülők vannak bevezetve s ennek következtében az örökbefogadási szerződés jóváhagyására hivatott hatóságok nem is­merhették fel, h. az örökbefogadó természetes apja örökbefogadottnak. Ha léteznek oly hazat tv., inch/ a természetes apát saját törvénytelen gyerr méhének örökbefogadásától eltiltja, kétségtelen, b. e körülmény az örökbe­fogadási szerződés semmiségét állapítaná meg, ilyen hazai tiltó tr. azonban nem létezik s ennélfogva a B) alatti anyakönyvi kivonat érintett hamis adatai az örökbefogadási szerződés érvényességét csak az esotben érinthet­nék, ha azok az örökbefogadót az. örökbefogadottnak személyazonossága tekintetében tévedésbe ejtették volna. Ily tévedés azonban szintén nem forog lenn. A D) alatti örökbefogadási szerződés szerint ugyanis I!. Dániel B. Dánielnek és B. Borbálának 1854. okt. 11-én szül. I-!. leányát, a kinek ő keresztapja, kívánta örökbefogadni; h. fp. ezzel a személyivel azonos, a, B) alatti keresztlevélen, C) alatti házassági anyakönyvi kivonatok és a végren­deleten kívül a tanuk vallomásaival annál inkább igazoltnak volt tekintendő, mivel alp.-ek nem is hoztak fel olyan köimlményeket, melyek a bizonyíté­kokat mgyengiteni alkalmasak volnának, az a körülmény pedig, hogy a D) alatti örökbefogadási szerződés Kikötésénél az ahhoz még kiskorú fp. kép­viseletére törvény szerint hivatott anya mellőztetett s az ügygOKdnok ki­rendelése szabályellenesen történt, alp.-ek részéről a szerződés érvényessé­gének nitámadására okul sikerrel már azért sem hozható fel, mivel a tör­vényes képviselő mellőzésére éppen az örökbefogadó részéről törvényszerűen (dvállalt és a nagykorúvá vált örökbefogadott által is elfogadott kötelezett­ségérvényességél nem érintheti. Ezek szerint érvényesnek levén elfogadandó az örökbefogadási szerződés, kétségtelen, h. <i fp.-t, mint az örökhagyónak örökbefogadott gyermekéi örökhagyó hagyatékában a törvényes örökösödési jog megilleti, e jogból pedig az unnál,1 sérelmére *:<>lij<ih; végrendelet mtámadásá­höz val(> joga következik, Fp. e jognál fogva érvénytelennek kén e végren­deletei kimondani alaki kellékek hiánya miatt. Habár a felhozott hiányok közül az, h. a végrendelel boritéka felnyitva találtatott, h. ezen örökhagyó által törlések, beszúrások, toldások és javítások tétettek, n. az abban hivat­kozott fiókvégrendelet rnsemmisittetett, részint érvénytelenítési okot nem képeznek, részint nem nyújtanak elfogadható alapot arra, hogy azokból az örökhagyónak az egész végrendelet, tehát a módosítások által nem érintett részek mváltoztatására is irányuló akaratát következtetni lehetne, az érvé­nyesen létrejött végrendeletnek az örökhagyó által meg nem változtatott részeire nézve pedig az erédétileg mlevő érvényességi kellékek hatályail a/, utólagos vállozlatások meg nem szüntetik, mégis helyben kellett hagyni az

Next

/
Thumbnails
Contents