Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 4. kötet (Budapest, 1894)
242 ÖRÖKLÉST JOG ÉS ELJÁRÁS. Az Örökbefo- Ebből folyóan a megtámadás alapjául is sikkerrel csak olyan körülmégadott gyer-nyéket hozhatnak fel, a melyek alapján az örökbefogadási szerződés érmek öröklése, vénytelenitését maga az örökhagyó is kieszközölhette volna. Az alp.-ek által e czélból felhozott körülmények azonban nem ilyenek. Alp.-ek ugyanis érvénytelenségi okul azt hozzák fel. h. a keresetlevélhez mellékelt anyakönyvi kivonat hamis adatokat tartalmaz, következőleg az arra alapított D) alatti örökbefogadási szerződésben is oly hamis adatok foglaltatnak, melyek ily minőségének és az azoktól eltérő valódi körülményeknek ismerete mellett, ahhoz a szükséges hatósági jóváhagyás nem volna megadható. E hamis adatok abból állanak, hogy a B) alatti anyakönyvi kivonatban a szülők nevei helyett költött nevek, keresztszülők gyanánt pedig a valódi szülők vannak bevezetve s ennek következtében az örökbefogadási szerződés jóváhagyására hivatott hatóságok nem ismerhették fel, h. az örökbefogadó természetes apja örökbefogadottnak. Ha léteznek oly hazat tv., inch/ a természetes apát saját törvénytelen gyerr méhének örökbefogadásától eltiltja, kétségtelen, b. e körülmény az örökbefogadási szerződés semmiségét állapítaná meg, ilyen hazai tiltó tr. azonban nem létezik s ennélfogva a B) alatti anyakönyvi kivonat érintett hamis adatai az örökbefogadási szerződés érvényességét csak az esotben érinthetnék, ha azok az örökbefogadót az. örökbefogadottnak személyazonossága tekintetében tévedésbe ejtették volna. Ily tévedés azonban szintén nem forog lenn. A D) alatti örökbefogadási szerződés szerint ugyanis I!. Dániel B. Dánielnek és B. Borbálának 1854. okt. 11-én szül. I-!. leányát, a kinek ő keresztapja, kívánta örökbefogadni; h. fp. ezzel a személyivel azonos, a, B) alatti keresztlevélen, C) alatti házassági anyakönyvi kivonatok és a végrendeleten kívül a tanuk vallomásaival annál inkább igazoltnak volt tekintendő, mivel alp.-ek nem is hoztak fel olyan köimlményeket, melyek a bizonyítékokat mgyengiteni alkalmasak volnának, az a körülmény pedig, hogy a D) alatti örökbefogadási szerződés Kikötésénél az ahhoz még kiskorú fp. képviseletére törvény szerint hivatott anya mellőztetett s az ügygOKdnok kirendelése szabályellenesen történt, alp.-ek részéről a szerződés érvényességének nitámadására okul sikerrel már azért sem hozható fel, mivel a törvényes képviselő mellőzésére éppen az örökbefogadó részéről törvényszerűen (dvállalt és a nagykorúvá vált örökbefogadott által is elfogadott kötelezettségérvényességél nem érintheti. Ezek szerint érvényesnek levén elfogadandó az örökbefogadási szerződés, kétségtelen, h. <i fp.-t, mint az örökhagyónak örökbefogadott gyermekéi örökhagyó hagyatékában a törvényes örökösödési jog megilleti, e jogból pedig az unnál,1 sérelmére *:<>lij<ih; végrendelet mtámadásáhöz val(> joga következik, Fp. e jognál fogva érvénytelennek kén e végrendeletei kimondani alaki kellékek hiánya miatt. Habár a felhozott hiányok közül az, h. a végrendelel boritéka felnyitva találtatott, h. ezen örökhagyó által törlések, beszúrások, toldások és javítások tétettek, n. az abban hivatkozott fiókvégrendelet rnsemmisittetett, részint érvénytelenítési okot nem képeznek, részint nem nyújtanak elfogadható alapot arra, hogy azokból az örökhagyónak az egész végrendelet, tehát a módosítások által nem érintett részek mváltoztatására is irányuló akaratát következtetni lehetne, az érvényesen létrejött végrendeletnek az örökhagyó által meg nem változtatott részeire nézve pedig az erédétileg mlevő érvényességi kellékek hatályail a/, utólagos vállozlatások meg nem szüntetik, mégis helyben kellett hagyni az