Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 4. kötet (Budapest, 1894)

232 ÖRÖKLÉSI JOG ÉS ELJÁRÁS. A hagyaték, örökl. elj. reformja. J. 1891. 305. Ugyanerről: Bölöni László, u. o. 313. Zlinszky Imre: Észrevételek a törv. rendtartásnak az örökösödési eljárásra vonatk. része felett J K. 1870. 31. 94. — Zlinszkij Imre : Az örökösödési eljárás reformja. J. K. 1874. 11. — Zlinszky Imre : Az örökösödési perekről. J. K. 1880. 159. 163. 171. — A. A.: 'örökös, ügyben hirdetni, elj. P. T. XIX. 46. — A. A. : A kötelező örökös, elj. kérdésékez. J. K. 1885. 71. — A. A.: A hagyatéki ingatlanok átirási kérdéséhez. J. K. 1890. 213. — A. A. : Öröklésre hivatott személyek kereshetőségi joga. Haereditas jacens. P. T. IX. 121. — A. A. : Eletbiztos. összeg-, mint hagyat, vagyon. P. T. XIV. 124 — A. A. : Osztályos egyezség 'mtámadása a vhtást szenvedett örököstárs hitelezői által. P. T. XV 100. c) Joggyakorlat. A hagyatok 366. Nagyváradi tábla : A tábla az e.-biróságnak felfolyamodással biztosítása, mtámadott végzősót abban a tekintetben, h. a hagyatéki leltár 89—97. tételei a, összeirt ingatl.-noknak 1891. évi termésére a zárlatot elrendelte, továbbá, h. a leltár 1—88. tétele a. összeirt ingóságokra, ugy nemkülönben a 89—97. tételek a.-i ingatlanok állagára és ennek haszonélvezetére vonatkozó zárlati kérelemnek helyt nem adott — indokai alapján hhagyja — a tekintetben pedig, h. a leltár 76—85. tétele a. irt javak leltári értékére H. P. ellen a biztosítást el nem rendelte, mváltoztatja, s a leltár most jelzett tételei a. összeirt ingóságoknak 2713 frt 61 krt tevő leltári értéke erejéig H. P. ellen a biztositási végrehajtást mrendeli, a kir. járásbíróságot ennek foganatosítására utasítja. Ind. : Az 1868 : LIV. t.-cz. 588. §-ai a peressé vált hagyaték biztosítását a bíróság feladatául tűzte ki; minth. pedig a leltár 76—85. tétele a. öszzeirt, javaknak a H. Gy. hagyatékához tartozó voltát a csatolt leltár és még az is valószínűsíti, h. H. P. nem tagadta határozottan a jelzett ingóságoknak általa történt elidegenítését, illetve saját czéljaira felhasználását és tagadása csakis az ellen irányult, h. ő a kérdéses ingóságokat jogtalanul használta volna ; és minh. tov.ábbá a H. Gy. hagyatékához tartozott, s már nem létező jelzett ingóságok és értékek biztosítása, ez idő szerint másként mint a leltár szerinti érték erejéig H. P. vagyonára vezetendő biztositási végrehajtással nem érhető el: ugyanazért az e.-bírói végzésnek részben mváltoztatása mellett a 2713 frt 61 kr. leltári érték erejéig', H. P. ellen a biztositási végrehajtás mrendelő volt. (91. évi decz. 2. 40. 11. Ellenkező: 367. Nagyváradi tábla: A tábla a kir. járásbíróság neheztelt végzését msemmisiti, következményeit hatályon kívül helyezi s J. E. Sz. J.-nét 71/92. sz. kérelmével elutasítja. Imi: Sz. ]>. peressé vált hagyatékára nézve a királyi járásbíróság, mini hagyatéki bíróság a zárlatot elrendelte, annak foganatosításra a felvett jegyzőköny szerint meg is kiséreltetett, azonban a leltárba elősorolt vagyon, ezt az időközben elhalt egyik örökös Sz. K. saját 1).'ismerése szerint felhasználván, természetben fel nem találtathatott. E miatt s mivel a nevezett Sz. K. a hagyatéki vagyon értékének leirt osztását felajánlotta; kérte J. E. Sz. J.-né, mint szintén egyik örökös a kir. járásbíróság mint hagyatéki bíróságnál, h. a felhssznált hagyatéki vagyon egyenérték erejéig Sz. K. magán javaira a, biztosítási végrehajtás eirendeltessék és a kii', járásbíróság mint hagyatéki bíróság e kórelemnek adott helyt az 1868: LIV. t.-cz. 588. §-a alapján és rendelte cl neheztelt végzősével a kérelemhez képest a bizto-