Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 4. kötet (Budapest, 1894)

224 CSALÁDI JOG. Gondnokság 350. Cwia: Mindkét a.-biróság ítélete mváltoztatik és R. L.-nak alá helyezés gondnokság alá helyezése ezúttal mellőztetik. Ind.: A jelen eljárás a gondGondnokság nokság alá helyezése kérdésében követendő bírósági eljárás tárgyában alá helyezésre 3265 '81. sz. a. kibocsátott igazságügyministeri rendelet 35. §-a alapján hiilletékes lirő- vatalból és annak következtében rendeltetett el, mert R. L. a Schwartzerság. féle gyógyintézetbe mint elmebeteg vétetett fel. Tekintve azonban, hogy az idézett 35. §-ban azokra nézve, kik az ezen szakaszban mjelölt valamely kórházba vagy gyógyintézetbe mint elmebeteg vétettek fel, azon kivételes intézkedés foglaltatik, h. a gondnokság alá helyezési eljárás hivatalból eszközlendő, az ilyen tekintet alá nem eső elmebetegek pedig csak azon esetre helyeztethetők gondnokság alá, ha ezt az említett ministeri rendelet 29 §-ában felsoroltak valamelyike kéri: okszerűen következik, h. azon esetre, ha az illető egyén a gondnokság alá helyezésnek kimondása előtt a gyógyintézetből elbocsáttatott és igy azon feltétel, melytől függöleg a hivatalbóli eljárás megindítható, mszünt, a további eljárás mszüntetendö, érintetlenül maradván az idézett 29. §-ban mjelölt személyeknek azon joguk, h. a gondnokság alá helyezést kérjék. Minth. pedig R. L. a Schwartzer-féle gyógyintézetnekjelentése szerint a gyógyintézetből javult állapotban elbocsáttatott, a jelen eljái'ás pedig csakis az idézett 35. §. alapján, sőt R. L. nejének kifejezett ellenzése daczára folytattatott, ennélfogva mindkét a.-biróság ítélete mváltoztatandó és a gondnokság alá helyezés ezúttal mellőzendő volt, (93. márcz. 21. 918. P. XXV. 7.) 351. Curia: . . . . A magát megértetni nem tudás nem képezi sem a gondnokság alá helyezés előföltételét, sem az elmebetegség kizárólagos és egyedüli ismérvét; mert létezik az elmeháborodás számos oly neme, mely mellett a beteg, esetleg kóros eszmemenetét teljesen megértetni képes; hanem a dolog természete szerint képezi a gondnokság alá helyezés előföltételét azon siketnémákkal szemben, kik magukat jelekkel sem képesek megértetni, a különben józan akaratuknak érthető kifejezést semmiképpen sem tudnak adui. (8732/83. Dt. IV. 183.) 352. Szék.: A jelen esetben a nagykorú alp. gondnokság alá helyezése, ül. gondnok képviselete melletti perbe idéztetésónek esete fönn nem forog, minth. a gyáms. törv. 28. §. cz. p. és ennek utolsó bekezdése szerint nem a vizsgálati fogságban levő, hanem egyedül a börtönbüntetésre Ítéltek számára és ezekre nézve is csak azon esetre rendelendő gondnok, ha a börtönbüntetésre itélt mbizottat nem rendelt, vagy a mbizott ebbeli tisztében eljárni akadályozva van. (79. máj. 6. 7990/79. Dt. r. f. XXIII. 12.) 353. Curia: Felp.-ek azon kérelmének, h. atyjuk, id. B. Pál. az 1878 : XX. t.-cz, 28. §. c) pontja alapján gondnokság alá helyeztessék, helyt adni nem lehet, mert felp.-ek. olyan adatokat nem nyújtottak, a melyek alapján alp.-sel szemben a tékozlás tényálladéka megállapítható volna. Az a körülmény ugyanis, h. alp. annak ellenére, h. felp.-ek állítása szerint olyan évi jövedelemmel bír, a melyből megélhet, ingatlanai egy részét elidegenítette, magában véve még tékozlásnak nem tekinthető, ugy az sem, ha az ingatlanok vételárából 100 frtot netán italok árának törlesztésére fordított, a tanuk pedig oly tényeket, a melyek a tékozlást bizonyítanák, nemcsak elő nem adtak, sőt D. István, P. István, és H. István tanuknak azzal az előadásával szemben, h. alp. ivásnak adta magát és h. korcsmázik a miből egymagából, egyéb adatok hiányában, tékozlást még követ-