Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 4. kötet (Budapest, 1894)

DOLOGI JOGOK. 1 1 rület közt az erdőszabályozás alapján köztük a telekkönyv átalakítása álltai- Birtokháborimával a bizottság megállapított, alperes önkényüleg mváltoztatta és ez által tá8. tőlük 3 holdat mhaladó teriiletet elfoglalt. Minth. azonban a tkv átalakítása Birtokháboriköréhez csak az tartozik, h. a tkv a szabályozás, ül. a felosztás tártai- tás közös turnéihoz hiven átalakittassék, ennélfogva felpereseknek az az állítása, h. lajdonban az általuk helyesnek állított mesgye az átalakító-bizottság' 'által jelölte- tjdontárs vetett volna ki, mint a tövénynek meg' nem felelő, különben sem jöhet sze'ről. figyelembe, minth. továbbá S. Miksa és Sz. Béla tanuknak vallomása által csak az tekinthető begyőzöttnek, hogy 1891. nyarán S. Miksa főerdész felp.-ek kérelmére a mesgyét a peres felek erdőrészei közt akképp alapította meg, miként ezt a tárgyalás alkalmával felvett vázrajz A. B. C. D. vonala mutatja ; de h. ezt az eljárását mily minőségben eszközölte ki sem tünteti és nem állítja, h. ebbe a kijelölésbe a peres felek mnyugodtak és birtokaikat ily határokkal vették volna birtoklásukba, a sommás visszahelyezési, ül. birtokháboritási per egyik elmaradhatatlan feltétele: a békés birtoklás bizonyitatlan maradt (92. julis 26. 5496. J. 92. 197.) 22. Szegedi tábla : Felp. beismerte, h. alperest (nejét), az azzal folytatott közös háztartást és birtoklást önként hagyta el, nem tagadta azt sem, h. az ezelőtt közösen birtokolt ingatlanokat azután, amint fp. a közös birtoklással felhagyott, azt alp. művelte, minélfogva alperesnek az a ténye, h. a felp. elköltözése előtt közösen birtokolt kereseti ingatlanokon volt termést beszedte és niagáénak tartja, birtokháboritásnak nem tekinthető és pedig azért nem, mert a fentebbi tényállás szerint kétségtelen lévén az, h. fp. önként hagyott fel a birtoklással, ilyen körülményük között alp. terhére nem állapitható meg olyan tény vagy cselekmény, amely a birtoháboritás elkövetéséhez feltétlenül szükséges. (92. szept. 22. 7799.) — Curia : Hhagyja. (92. decz. 9. 11287. J. Sz. VIII. 52. sz.) 23. Curia: A háztartás közös vagyonának kezelése, s az ezzel összekötött birtoklási jog-, mindaddig, mig a házassági viszony fennáll, vagy a vagyonközösség meg nem szüntettetik, a férjet mint családfőt illeti s a kezelést a nő, vagy ennek nevében egy harmadik egyén, a férjtől önhatalmúlag el nem vonhatja. Alp. tehát azáltal, h. a fp. és neje B. Anna közös vagyonát képező ingatlan egy részét, mint nevezett B. Anna haszonbérlője beismerése szerint, önhatalmúlag birtokába vette s ez által annak kezelését fp.-től elvonta, jog- és birtokháboritást követvén el, miután a háboritás megtörténtétől a kereset megindításáig egy év nem telt el, fp. mháboritott jogába és birtokába, az a.-bíróságok által helyesen lett visszahelyezve. (90. jan. 23. 9823/89. M. I. 291.) 24. Curia: A sommás visszahelyezés czimén indított per elbirálá- Kár e's elvont sának a tárgya csak az előbbi állapot helyreállítása vagyis az elfoglalt haszon megtárgy visszabocsátásának és a háboritás ténye által okozott kár megtéri- Ítélése s. v. tésének a kérdése lehet, de ki nem terjedhet annak eldöntésére, hogy kit perben, illetett a foglalás óta a oisszabocsátásig az elvont haszonvétel. (92. február 11. 341.) 25. Curia: Az 1877 : évi XXII. t.-cz. a csekélyebb fontosságú peres Szőllőbirtok ügyekre nézve a rendszerinti bírói eljárással szemben kivételes eljárást megháboriállapitván meg, annak szabványai kitérj esztőleg nem magyarázhatók. tása. Ennélfogva a 11. §. 9. pontjában foglalt „földbirtok" kifejezése alatt a földbirtok szónak a közhasználatban elfogadoth-ér&fetéhez képest csakis a közön-