Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 4. kötet (Budapest, 1894)

12 DOLOGI JOGOK. Birtokhabart- séges gazdasági művelés alatt álló földterület értendő és a szőllővel beültetett tás. terület, mint közönséges gazdasági művelés alatt állónál sokkal nagyobb SzÖllöbirtok értéket képviselő, e törvén)/ hatálya alá nem vonható. Miért is a jelen kemeghábori- reset, habár egy holdnál kisebb terjedelmű szőlő terület birtokába való tása. visszahelyezés iránt indíttatott, a másodbirósági végzés jnegállapitásával a sommás peruton elbirálandónak volt kimondandó. (92. aug. 16. 8465. J. 92. 190.) Erdőterületbe 26. Curla: Az 1877: XXII. t.-ez. 11. §. 9. pontjában foglalt ama való vissza- általános rendelkezés alul, h. az egy kat. holdat meg nem haladó földhchjeze's. birtok iránti sommás visszahelyezési ügyek a kisebb polg. peres eljárás alá tartoznak, a dolog természetéből kifolyólag kiveendők azok a területek, a melyek minőségűknél és a használat, illetve müvelés módjánál fogva a földbirtok általános fogalma alá nem vonhatók. Tek. arra, hogy a per tárgyát erdő képezi, ez pedig mint az erdészeti törvény szerint kezelendő a földbirtok általános fogalma alá nem esik, noha a pe'res erdőnek területe egy kat. holdnál kisebb, a jelenlegi kereset az 1877 : XXII. t.-ez kivételes rendelkezése alá esik. Mihez képest annak elbírálása a sommás bíróság hatásköréhez tartozik. (1892. jul 27. 6717. Ü. L. 92. 33.) 3. Tulajdonjog. a) Jogforrások. Ulászló III. DÍJ. (Egyháziak világi birtokokat ne vegyenek és ne nyerjenek.) — Hk. 1. 5.43. 57. (Tulajdonáról mindenki rendelkezhetik.) — Hk. I. r. 87; 1655 : LXXXI. (Árviz, kinek földet hoz, azé legyen.) — 1840 : XVI. 36. §. (Átadás mint tjdonszerz. kellék.) — Id. törv. szab. 1. §. 3. (Adományos és nem adományos javak közti különbség megszüntetik.) — Id. törv. szab. VII. 1. (Kőszéntelep mint tartozék. — Id. törv. szab. VI. 3. (Gazd. felszerelés ingónak tekintendő.) — Id. törv. szab. IV. 3. §. (Bányavagyon a bánya elválaszthatatlan ingó tartozéka.) — Id. törv. szab. VII. 22. §. (Bányászati birtokok és jogosítványok.) — 1871: LIII. 83. 84. §§. (Jobbágyok tjdona.) — 1875 : XXXVII. 299. §. (Tjdon mszerz. áruknál és ingóságoknál. Átadás.) — 1879: XVI. 15. (Hajók tjdonának igazolása.) — 1881 : XVII. 12. §. (Tulajdonjog csődtömegre.) — 1881: XVII. 33. §. (Jóhiszemű szerző visszatérítési kötelezettsége csődben. — 1881: XXXIX. 5. 7. §§. (A magántjdont képező műemlékek fentart.). — 1881: XLI. 10. (Tjdonjog szerzése kisajátitással. — 1881: LX. 182.; 1883: XLIV. 77. §. (Árverési vevő tj donjoga..) — 1881: LX. 208. §.; 1883: XLIV. 77. §. (Tjdoni igény érvényesítése nem telekkönyvezett ingatlanoknál.) — 1881 : LX. 204. 207. Tjdonos joga önkéntes árverés kérésére.) — 1881: LX. 215. §. (Átadás általi tjdonszerz.)— 1881: LX. 240. (Zárlat tjdonjog biztosítására.) — 1881: LX. 245. 253. §§. (Tjdonos rendelkez. joga zárlat esetén.) — 1883: XX. 1. §. (Vadászati jog a föld tulajdonának tartozéka. — 1883: XX. 13. (Tjdonos elpusztíthatja a kártékony állatokat.) — 1883: XX. 18. 19. 20. 26. 27. 38. (Tjdonos vadászati jogosítványai.) — 1885: IX. 22. §. (A postatakarékpénztárnál letéteményezett értékpapírok tjdona.) — 1885 : XXIII. 2. ij. (Vízvezetési jog az ingatlan tartozéka.) 4. §. (Vizek partja, medre a parti birtokos tjdona.) 6. ij. (A part tjdonosa jogát a vízhasználatok sérelme nélkül gyakorolhatja.) 5. §. (Vizmederben támadt szigetek, isz;i]!olások a parti birtok növendékei.) 8. §. (Viz által elszakított birtokrész tjdona.) 10. §. (Talajvíz.) — 1886: VII. 22. (Ingatlan tjdonára vonatk. jogügylet érvényességéhez közj. okir.) — 1886: XXII. 20. §. (Tjdonosok;