Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 4. kötet (Budapest, 1894)

CSALÁDI JOG. 203 ség teljesítése szerződésileg- köttetett, az adott esetben a kereset megin- Hitbér. dítása előtt már bekövetkeztek, végül mert a perenkivüli ügyben hozott írott hitbér. 1. ós 2. számú birói határozatok az okirat érvónytelenségére nézve itélt dolgot nem foglalván magukban, a kereset megítélését szintén nem akadályozhatják. (1891. évi decz. hó 1. 1439.) — Curia: A kereset főtárgyára vonatkozó rendelkezésében hhagyatik stb. Ind.: A keresethez A"/, alatt mellékelt, valódiságára nem kifogásolt, házassági szerződésnek czimzett okiratban P> Mihály özv. K. .Józsefné szül. R. Eszter jogutódai javára az utóbb nevezettnek nála előbb elhalálozása esetén, házassági kötbér helyesen hitbér (moring) czimen 5000 frtnak fizetésére kötelezte magát P]z az eset, melynek beálltához P. Mihály fizetési kötelezettsége kötve volt, bekövetkezvén, minth. az A-/, alatti szerződés sem törvény által tiltott cselekményt nem foglal magában, sem a közerkölcsiségbe nem ütközik, nevezett P. Mihály az emiitett 5000 frtot neje R. Eszternek 1877. márcz. 14. bekövetkezett elhalálozásakor ennek jogutói részére mfizetni tartozott volna. Minth. azonban P. Mihály e kötelezettségének eleget nem tett és minth. felp. néh. R. Eszter után kizárólagos örökösi minőségét, mit különben sem vontak kétségbe, a keresethez C. E. és F., alp.-éknek pedig P. Mihály után kizárólagos örökösi minőségét, mi szintén nem kifogásoltatott, ugyancsak a keresethez G. a. csatolt okiratokkal kimutatta, részére alp.-esek, mint néh. P. Mihály örökösei, az ebből rájok szállott ingatlanok erejéig az 5000 frt tőke s ennek az 1890. jun. 15-től járó 6 százalékos kamatainak mfizetésére az a.-biróság által annál inkább helyesen köteleztetek : mert sem az A*', alatti alaki hiányára, sem annak érvénytelenségére nézve az itélt dolog beálltára alapitott kifogásuk tekintetbe vehető nem volt. Ugyanis az 1874 : XXXV. t.-cz. 54. §-ának a) és b) pontjai szerint csakis a házasfelek közötti vagyoni viszonyokat szabályozó s azok között létrejött terhes szerződéseket tárgyaző, valamint ajándékozási jogügylet érvényességéhez kívántatott okirat. A hivatott A'/, alatti okirat azonban, mint alp -esek is beismerték, de az okirat keltének P. Mihály és R. Eszter között fennállott házasság mkötésének a B. a. anyakönyvi kivonattal bizonyított idejével való egybevetéséből is bizonyos, nem házastársak, hanem jegyesek között létrejött jogügyletet foglal magában; erre tehát az idézett törvényszakasz, mely mint kivételes törvény szoros magyarázatu, nem alkalmazható. De h. a jegyesek közt létrejött jogügyletek érvényességéhez az 1874: XXXV. t.-cz. 54. §-ának hatályba lépte alatt közjegyzői okirat nem kívántatott, világosan kitűnik abból, h. ezt csak a később keletkezett 1886 : VII. t.-cz. 22. §-ának a) és b) pontja állapította meg, mely törvényhozási intézkedésre pedig, ha e mszoritás már az addigfennállott törvényben benfoglaltatnék, éppen semmi szükség sem lett volna. Igaz, h. a fennállott Curia mint Lfi.-nek 78. jan. 15. 12,925/877. sz. a. kelt végzésével az A"/, alatti házassági szerződés, mint érvénytelen jogügyletet tartalmazó, nyilvánkönyvi bejegyzésre alkalmatlannak találtatott, a perenkivüli eljárásban keletkezett birói határozatok, illetőleg birói kijelentések azonban itélt dolog erejével non bírván, ezek által jogában sértett fél a törvény rendes utjának igénybevételétől elzárva nincs. De különben is az A7- alatti okirat a zálogjog bekeblezés iránti ügyben, mint ez a perhez csatolt ügyiratokból kitűnik, tartalmánál fogva a házassági egybekelés alapján, tehát mint házastársak között kötött házassági szerződés birál-