Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 4. kötet (Budapest, 1894)

202 CSALÁDI JOG. Hitbér. I'. Mihály a kettőjüket érdeklő egyezségen felül az által kötelezett, hogy írott hitbér. ígérte, miszerint nevezett R. Eszternek korábbi halálesetre az 5000 frtot ennek jogutódai részére is nifizeti s előbb halván meg R. Eszter, ez a kötelezettség bekövetkezett; alp-ek kifogásolják az okmányt, mert az sem béltartalmánál, sem külkellékeivel fogva nem alkalmas arra, ti-, azzal felp. jogokat érvényesíthessen. Azonban a kifogások nem vétethetnek tekin­tetbe, mert 1. az A'/, alatti okmány ellenében semmi oly érdemű meg­támadás nincs előadva, melylyel bizonyitathatnék, h. az hitbérlevél nem volna. Még kevésbé támadható meg pedig azon része amaz okmánynak, melyben P. Mihály az örökösök részére 5000 frtot kötelez, mely e tekin­tetben fizetési kötelezettség. 2. De ha akár hitbérlevél, akár moring czim miatt intéztetik is alp.-ek részéről a mtámadás, tekintetbe kell venni itt azon körülményt, h. ezen szerződés a felek egybekelte előtt keletkezett e's igy más bírálat alá esik, mintha a házasság mkőtése után Íratott volna és éppen azért 3 azon kifogás is egészen érvénytelen, h. nem közjegyző előtt készült a szerződés, mert ezen okmány az esketés előtt keletkezett és ebben semmiféle vagyoni viszony a felek közt nem szabályoztatik; az moringul 5000 frtot kötelez, a másik hűséget igér. E két szerződő fél egyike azután, még a feleség utódainak is az esetre, ha az előbb halna el — a mi mtörtént — az 5000 írtnak kifizetésére magát kötelezi 4. Az elleniratboz 1. és 2. szám alatt csatolt felsőbb bírósági telekkönyvi végzés, melynek indoka az, ti. nem közjegyző készitette, ki nem zárja azt, h. a felp. az A" . alattiban irt jogát per utján ne érvényesíthesse, kiváltképpen midőn be van ismeri, h. az A- . alatti okmány nem házastársak közt köttetett, hanem a házasság mkötése előtt és nem vonatkozik a házasfelek közötti vagyoni viszonyok szabályozására s igy az 1874: XXXV. t.-cz. 54 §§-aiban felsorolt ügyletek sorába nem tartozik s közjegyző közbejötte itt sem szükségeltetett. 5. Kamat csak idézés napjától ítéltetett, mert az kötelezve nem volt stb. Q.891. márcz. 17. 2934. — Debreczeni tábla: Hhagyja. Ind.: Alp -ek az A*/, alatti okiratot alaki szempontból csak annyiban ki­fogásolják, a mennyiben azt állítják, h. az abban foglalt jogügylet érvé­nyességéhez közjegyzői okirat lett volna szükséges. Ez a kifogás azonban nem volt figyelembe vehető, merr, az idézet törvényszakasz a közjegyzői okiratot csak a házasfelek közti jogügyletetek érvényességéhez kívánja meg, az pedig a per adataiból kétségtelenül kitűnik, h. az A' alatti okirat a házasság mkötése előtt jött létre. E szerint tehát és minth az 1886. évi VII. t-cz. rendeleteinek, melyek a közjegyzői okiratot jegyesek közti jog­ügyletek érvényességéhez is megkívánják, visszaható erő nem tulajdonit­hatő: az A'/, alatti okirat külalakjánál és alaki kellékeinél fogva teljes hitelt érdemlő okirat s mint ilyen alkalmas az abban mhatározott jogok és kötelezettségek bizonyítására. Ebből kiindulva s tekintettel arra. h. az A' . alatti okirat tartama szerint P. Mihály határozott kötelezettséget vál­lalt magára e tekintetben, h. a leendő neje részére hitbér czimén kötele­zett összegnek mfelelő összeget fog mfizetni, neje korábbi elhalálozása esetén annak örökösei részére: alp.-ek mint az utóbb szintén elhalt P. Mi­hály örökösei, az örökségük erejéig kötelezendők voltak a jogelődük által kötelezett összeg ráfizetésére, az A /, okirat alapján és azért, mert a jog­elődük által elvállalt kötelezettség a törvény tiltó rendeleteibe nem ütközik, továbbá mert azok a feltételek, melyekhez a férj által elvállalt kötelezett-

Next

/
Thumbnails
Contents