Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 4. kötet (Budapest, 1894)
202 CSALÁDI JOG. Hitbér. I'. Mihály a kettőjüket érdeklő egyezségen felül az által kötelezett, hogy írott hitbér. ígérte, miszerint nevezett R. Eszternek korábbi halálesetre az 5000 frtot ennek jogutódai részére is nifizeti s előbb halván meg R. Eszter, ez a kötelezettség bekövetkezett; alp-ek kifogásolják az okmányt, mert az sem béltartalmánál, sem külkellékeivel fogva nem alkalmas arra, ti-, azzal felp. jogokat érvényesíthessen. Azonban a kifogások nem vétethetnek tekintetbe, mert 1. az A'/, alatti okmány ellenében semmi oly érdemű megtámadás nincs előadva, melylyel bizonyitathatnék, h. az hitbérlevél nem volna. Még kevésbé támadható meg pedig azon része amaz okmánynak, melyben P. Mihály az örökösök részére 5000 frtot kötelez, mely e tekintetben fizetési kötelezettség. 2. De ha akár hitbérlevél, akár moring czim miatt intéztetik is alp.-ek részéről a mtámadás, tekintetbe kell venni itt azon körülményt, h. ezen szerződés a felek egybekelte előtt keletkezett e's igy más bírálat alá esik, mintha a házasság mkőtése után Íratott volna és éppen azért 3 azon kifogás is egészen érvénytelen, h. nem közjegyző előtt készült a szerződés, mert ezen okmány az esketés előtt keletkezett és ebben semmiféle vagyoni viszony a felek közt nem szabályoztatik; az moringul 5000 frtot kötelez, a másik hűséget igér. E két szerződő fél egyike azután, még a feleség utódainak is az esetre, ha az előbb halna el — a mi mtörtént — az 5000 írtnak kifizetésére magát kötelezi 4. Az elleniratboz 1. és 2. szám alatt csatolt felsőbb bírósági telekkönyvi végzés, melynek indoka az, ti. nem közjegyző készitette, ki nem zárja azt, h. a felp. az A" . alattiban irt jogát per utján ne érvényesíthesse, kiváltképpen midőn be van ismeri, h. az A- . alatti okmány nem házastársak közt köttetett, hanem a házasság mkötése előtt és nem vonatkozik a házasfelek közötti vagyoni viszonyok szabályozására s igy az 1874: XXXV. t.-cz. 54 §§-aiban felsorolt ügyletek sorába nem tartozik s közjegyző közbejötte itt sem szükségeltetett. 5. Kamat csak idézés napjától ítéltetett, mert az kötelezve nem volt stb. Q.891. márcz. 17. 2934. — Debreczeni tábla: Hhagyja. Ind.: Alp -ek az A*/, alatti okiratot alaki szempontból csak annyiban kifogásolják, a mennyiben azt állítják, h. az abban foglalt jogügylet érvényességéhez közjegyzői okirat lett volna szükséges. Ez a kifogás azonban nem volt figyelembe vehető, merr, az idézet törvényszakasz a közjegyzői okiratot csak a házasfelek közti jogügyletetek érvényességéhez kívánja meg, az pedig a per adataiból kétségtelenül kitűnik, h. az A' alatti okirat a házasság mkötése előtt jött létre. E szerint tehát és minth az 1886. évi VII. t-cz. rendeleteinek, melyek a közjegyzői okiratot jegyesek közti jogügyletek érvényességéhez is megkívánják, visszaható erő nem tulajdonithatő: az A'/, alatti okirat külalakjánál és alaki kellékeinél fogva teljes hitelt érdemlő okirat s mint ilyen alkalmas az abban mhatározott jogok és kötelezettségek bizonyítására. Ebből kiindulva s tekintettel arra. h. az A' . alatti okirat tartama szerint P. Mihály határozott kötelezettséget vállalt magára e tekintetben, h. a leendő neje részére hitbér czimén kötelezett összegnek mfelelő összeget fog mfizetni, neje korábbi elhalálozása esetén annak örökösei részére: alp.-ek mint az utóbb szintén elhalt P. Mihály örökösei, az örökségük erejéig kötelezendők voltak a jogelődük által kötelezett összeg ráfizetésére, az A /, okirat alapján és azért, mert a jogelődük által elvállalt kötelezettség a törvény tiltó rendeleteibe nem ütközik, továbbá mert azok a feltételek, melyekhez a férj által elvállalt kötelezett-