Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 4. kötet (Budapest, 1894)

CSALÁD] JOG. 201 Vonatkozólag, alp.-sel a hátramaradi hitvestárssa] szemben S. A.-nak köz- Közszerzeszerzői jogát kérik niegállapitani s ennek utána a törvényes öröklést sza- mény. bályozni. E kórelmükkel felp.-ek a m.-biróság Ítéletének hhagyásával e A közszerzehelyütt is el voltak utasitandók; mert alp. és volt neje S. A. a per adatai mény a jászszerint együttélésük alatt jász-kun kerületi illetüségiiek voltak ; és mert kun statútum az id. törv. szabályok 13. és 17. §§-ai rendelkezésének egybevetéséből, szerint. valamint a jász-kun statútumok V. fejezetének határozmányaiból nyilvánvaló, h. a jász-kan özvegy férjjel szemben az elhunyt nő örökösei, a házasság tartania alatt szerzett vagyonokra csupán a házassági együttélés alapj ín közszerzői jogot nem érvényesíthetnek ős mert ekként felp.-éknek anyja, illetve nagyanyja S. A.-nak a kereseti javakban a kereseti czimen érvényesített közszerzői jogosultsága nem lóvén, felp.-ek S. A. után törvényes öröklést hagyaték hiányából nem követelhetnek. Felp.-éknek az az érvelése, h. a közszerzői jogosultság az id. törvény szabta 13-nak rendelkezésénél fogva a jász-kun asszonyt és igy utódait is feltétlenül megilletné, tartható alappal nem bir ; mert az id. 13. §-ban érintett korábbi magyar törvények között nem lévén olyan, a mely a közszerzeményre nézve a jász-kun özvegy férjjel szemben a utódainak jogát megállapitaná, a jász-kun aszszony utódára egyedül a jász-kun statútumok nyerhetnek alkalmazást. Ámde a statútumok V-ike szerint a jász-kun házastársak között a közszerzői jog a mennyiben az a nő részére egyáltalán helyt foghat, csakis az özvegy asszony által saját személyében érvényesíthető, de nem az elhunyt nő utódai részéről az élő férjjel szemben. (1892. nov. 16. 10246. Ü. L. 92. 52.) IV. Hitbér a) Jogforrások. Hk. I. 93. 95—97. 103—105. 109. — 1840. VIII. — 1875 : XXXYIII. 552—554. §§. (Hitbér bejegyzése.) — 1881 : XVII. 267. §. (Bejegyzett hitbér kielégitése csődben.) b) Irodalom. Basch Gyula: Az irott hitbér a csődeljárásban. P. T. VIII. 177. — Dreissiger Kálm.: A hitbér sajátosságai. J. 1886. 67. 77. — Jelűnek ArtH.: Az irott hitbérről JK. 1885. 415. — Móder Tibor: A hitbér érvényesitése, kül. tekint, a házassági válóperekre. J. K. 1886. 409. 418. c) Joggyakorlat. 311. Debreczeni tszék: Alp.-ek P. János és P. Imre. felp. K. József írott hitbér, részére a kereseti 5000 frtban, ennek 1890. jun. 15-től számítandó 5 százalékos kamataiban egyetemlegesen, mint édesatyjóknak P. Mihálynak törvényes örökösei, a debreczeni 4591., pu ;da-szepesi 75., jankafalvi 331. számú hiteltelekkönyvekben és a debreczeni régi telekkönyv 1504. lapjain in ingatlanokból osztályrészök erejéig elmarasztaltatnak s 15 nap alatti lizetésére köteleztetnek stb. ind : Felp. a keresetlevélhez A' . alatt csatolt okmány szerint, melyet néh. P. Mihály a felp. édesanyjának R. Eszternek egybekelésük előtt adott ki, azon 5000 frtot keresi, melyet nevezett