Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 4. kötet (Budapest, 1894)

10 DOLOGI JOGOK. Birtokhábori- által, teljesített s felp. szomszéd birtoklására közvetlen kihatással bíró tás. építkezés által még ha azon fal, melyre az uj építkezés fektettetett, ereBirtokhábori- detileg közös lett volna is, mháboritva lett; mert azon körülmény, h. alp. tás epite's a per folyama alatt a felp. által kifogásolt építkezést befejeztette, a felp.-i által. birtoklás sérelmére létesített állapot megszüntetésére irányuló sommás visszahelyezési keresetnek alkalmazhatóságát a fenforgó esetben annál kevésbbé zárhatja ki, mivel alp. felp azon kereseti állítását, hogy a panaszolt építkezés ellen már annak kezdetekor tiltakozott, kétségbe nem vonta, ha tehát alp. ennek ellenére a kifogásolt épitkezést az ügy eldöntéséig félbe nem szakitotta, avagy épitkezési joga birói megállapítását annak utján érvényesíteni elmulasztotta, panaszolt önhatalmú eljárása által a jelen sommás per esélyeinek önmaga tette ki magát. (87. máj. 26. 3367. Ü. L. 1887. 25.) — Azonos határozat: Curia: 86. okt. 21. 6101. (D. XVI. 124.) beadása, hol az építés már a kereset előtt volt befejezve. Birtokhábori- 20. Curia: A kihallgatott tanuk vallomásából az tűnik ki, h. a tás közös tu- peres malom használatára nézve annak birtokosai 14—15 évvel ezelőtt lajdonban abban állapodtak meg, h. a malomhelyiséget deszka-fallal két része osztják tjdontárs ré- s ezen részeken belül használja mindenki a maga malomkövét és kitüszéröl. nik, az is, h. a malom elkerített egyik részében A. János alperesnek egy, ugyanazon malom elkerített másik részében felp.-nek és társainak előbb egy, utóbb két malomköve volt. Ilyen állapotban létezett a malom a legújabb időig is, mert alp.-ek nem vonták kétségbe azt a kereseti állítást, hogy ők a deszkafalat közvetlenül a keresel indítása előtt, vagyis 1891. jun. íl. szedték szét, noha mint ez a tanúvallomásokból kitűnik, A. János alp.-nek. A. István időközben felp. társának. H-nak birtokjutalékát, mely a malom fp.-i oldalán gyakorolt használatból állott, megvette és h. a tulajdonostársaság a malmot ilyen elkerített állapotban használták, azt nem czáfolja meg D. Anna tanú vallomása sem, mert ez a tanú is bizonyítja, h. a mióta A.-ék a H.-féle malomrészt megvették, a deszkafalat, midőn a H. jogán gyakorolható őrlés reájuk került, szétszedték ugyan, de az őrlési hét lefolytával ismét összeállították. Tekintettel tehát arra, h. valamely dologra nézve fennálló tulajdonközösség esetében sincsenek a tulajdonostársak jogosítva arra, h. a dolog használatára nézve fennálló tényleges állapoton cgyoldalulag változást idézzenek elő és mindenik birtokos-társnak joga van birtokos-társa ellen is háboritás esetében a tényleges előbbi állapot visszaállítását sommás visszahelyezést per utján követelni, fp. keresetének ilyen értelmében és terjedeleinlicn helyt adni, az előbbi állapotban a malom egy deszkafallal két részre volt osztva, alpereseket, kik ezt a deszkafalat szétrombolták, annak helyreállítására kötelezni kellett. Az a körülmény, h. a kereset megindítása után fp. malom része nyilvános árverésen dada/ott és alp-eh mint vevők tjdonává vált, az előbbi állapot helyreállítása elrendelésének útjában azért nem áll, mert alp.-ek nem igazolták, h. a szóban forgó árverés jogerőn! emelkedett volna, (92. nov. 30. 10751. J. Sz. VIII. 53. sz.) — Ellenkező határozatok : 21. Curia: Felperesek sommás birtokháboritási perükkel elutasittatnak stb. Ind: Felperesek a nélkül, h. az igényelt területre nézve tényleges békés birtoklást bizonyítanának, sommás visszahelyezés] keresetüket arra alapítják, hogy azt a mesgyét, a melyet a felp-i és alp-i erdőte-