Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 4. kötet (Budapest, 1894)
CSALÁDI JOG. L97 lehetőleg nem utasította, sem más ügyvédet nem nevezett, a miből azt kell Perjogi gyakövetkeztetni, h. peres felek közt a kibékülés arra nézve, h. a házasságot korlat válóégyütt folytassák lehetetlen, igy a hivatkozott szabályzat 56. ós 58. §§-ai is perekben, alkalmazást nyernek; tek. a peres felek házasságából az L. és M. a. Hirdetménye* csatolt okmányok tanúsága szerint egyedül származott Hugó, Mihály, idézés. Frigyes kisk. gyermeknek ellátását és neveltetését az apa, mint a kinek gondozása a. jelenleg is van, magára vállalta s igy a hivatkozott szab. 59. §-a rendelkezésének is elég van téve ; tek., h. peres feleknek vagyonuk nincs, vagyonjogi követelések feletti intézkedésnek szüksége fenn nem forog, mindezeknél fogva felp. keresetének helyt adni s a peres felek közt fennálló házassági köteléket a fent hivatkozott törvény és szabályzat alapján felp.-re vonatkozólag felbontani, azt, h. felp. uj házasságra léphessen kimondani és felp.-t kisk. gyermekeinek eltartására és neveltetésére kötelezni kellett. — Győri tábla : Az e.-bíróság Ítéletét hivatalból felülvizsgált abban a részében, melyben a felek között létező házassági kötelék felpre nézve felbontatott és felp.-nek az uj házasságra lépés megengedtetett, továbbá a felek házasságából származott Hugó, Mihály, Frigyes nevü kisk. gyermek tartására és neveltetésére felp. köteleztetett, hhagyja oly értelemben, h. a házassági kötelék engesztelhetlen gyűlölet akiiből bontatik fel, továbbá azzal a kiegészítéssel, h. a nevezett kisk. gyermeknek tartása és neveltetése iránti kötelezettség szükség esetében alp.-t terheli, s a jogerős ítélet a gyámhatósággal közlendő. Egyéb részében az e.-biróság ítélete érintetlenül marad. Ind.: Minth. az esztergomi érseki főszentszéknek 1890. évi 890. számú ítéletével ágytól és asztaltól örökösen elválasztott házasfelek közül az ágost. hitv. evang\ egyházba áttért felp. részéről az ismeretlen tartózkodásu róm. kath. alp. ellen a házasság felbontása iránt indított keresetet az egyházi bíróság visszautasította : . . . tekintettel az 1892. évi 7905. sz. kérvény mellett bemutatott helyhatósági bizonyítványra, illetékesnek kellett ismerni az e.-biróságot jelen kereset elbírálására az 1868 : XLVII1. t.-cz., valamint az 1868 : LIY t.-cz. 36. §-a alapján. A kereset érdemét tekintve a felek között létező házassági kötelék az 1786. évi márcz. 9-én kelt házassági nyilt parancs 57., •58. és 60. §§-ai alapján engesztelhetetlen gyűlölet okából felp.-re nézve felbontandó és felperesnek az uj házasságra lépés megengedendő volt, mert az ág. hitv. evang. vallásra áttért felp.-re nézve az 1868 : LIAT. t. cz S. §-a szerint a fent hivatkozott házassági nyilt parancs szabályai kötelezők, mert felp. ugy keresetlevelében, mint az 1892. jul. 25. napján mkisérlett tszéki békéltetésnél a házasság' felbontását engesztelhetlen gyűlölet okából kérte, mert az esztergomi érseki főszentszék kiküldöttje részéről kihallgatott 0. Rozália ás Z. Anna vallomásával igazolva van, h. alp. a felp. által kezelt hivatalos pénzekből tetemes összeget elsajátított alp.-nek ez a cselekménye psdig joggal gerjeszthette felp.-ben alp. irányában engesztelhetlen gyűlöletét, mert alp. a nevezett főszentszék előtt lefolyt válóper iratai között levő nyilatkozatában kijelentette, h. az elválásba beleegyezik, s mert alp. a felp-i kereset tárgyalására hírlapi idézés daczára sem jelenvén meg, felp.^iek a házasság felbontását szorgalmazó kérelméhez belegyezésével hozzájárultnak tekintendő. Az 1877: XX. t.-cz. 11. §-a szerint a vagyontalan kiskorúakat, ha az apa az eltartásra és neveltetésre magában nem képes, vele az anya tartozik eltartani és neveltetni,
