Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 4. kötet (Budapest, 1894)

182 KÖTELMI JOG. Kártérítés, ruhadarabot a kávéházban levő szögek valamelyikére elhelyezze, minek mtörKávéháztulaj- téntével a ruhadarab további örizete magát a tjdonost terheli; minth. ezek donos felelős- szerint fp. oly alapot, melynél fogva alp. felelőssége meg volna állapítva, sége a kávé- nem igazolt: az e.-biróság Ítéletének mváltoztatása mellett fp.-t keresetével házban ello- feltétlenül elutasítani kellett. (88. máj. 2. 5447.) — Curia: Hhagyja. (88. pott kabátért. decz. 29. 887. Dt. XXII. 114.) Az apa fele- 293. Esztergomi jbg.: Fp. keresetével elutasítandó volt, mert az alp. lössége a kk ellen irányzott s keresete alapját képező azon puszta állítása, h. midőn alp^ gyermekesei- kisk. fiát fp. üzletébe tanulóképp befogadta, ekkor a peres felek között azon követte kárért, megegyezés jött létre, h. alp. a kiskorú fia által okozandó netáni károkért szavatosságot vállal, alp.-i tagadással szemben beigazolást nem nyert. És babár a per során kihallgatott tanuk az alp. kisk. fia által fp.nek okozott tényleges kárt s a kárösszegeket érvényre emelték, miután azonban a kisk. fiu által véletlen mulasztás folytán okozott kárért az apa felelősséggel nem tartozhatik, fp. keresete megállapítható sem volt, a perköltségek azonban azért lettek kölcsönösen mszüntetve, mert fp. teljesen alaptalan perlekedőnek nem tekinthető, stb. (89. jan. 24. 453.) — Curia: Hhagyja, mert aíp.-nek a fp.-nél tanonczként alkalmazva volt kisk. lia a keresetben említett időben nem állott alp. felügyelete alatt, miért is alp. a fia netaláni mulasztásáéi t s az abból származott kárért saját vagyonával felelni nem tartozik, stb. (90. nov. 6. 2315/89. J. Sz. IV. 45.) A munkaadó 294. Curia: Ha a cseléd gazdája részére teljesített munka közben kártérítési kö-véletlen szerencsétlenség folytán nagyobb mérvű sérülést szenved (jobb lábának ^alkaíma^tt egT részét ennek folytán le kellett vágni), akkor az 1876 : XIII. t.-cz. 32. j<ít'munkaköz- ^s §§"a^ alkalmazást nem nyernek és a gazda az idézett t.-cz. 33. §-a ben ért balese- értelmében a beteg cselédnek teljes felgyógyulásáig az ápolási és gyógyítási tért. költségeket viselni köteles. (91. május 29. 10764 90. Dt. XXIX. 253.) 24. A vaspályák okozta halálért vagy testi sértésért való felelősség. a) Jogforrások. 1874: XVIII. (A vaspályák által okozott halál vagy t. sértés ir. felelősségről.) b) Irodalom. Dobai Viktor: A vaspályák kártér. kötelezetts. személyi balesetek miatt. J. 1886. 193—303. — Kun Sándor: Kártérítési kereset vasúti vonat által történt elgázoltatásból kifolyólag a vasúti vállalat ellen. P. T. XXIV. 25. — Laufer Lajos: Az 1874: XVIII. t.-cz. határozatai kiterjednek-e a lóvaspályákra? J. Sz. IV. 494. — Reinitz Józs.: A vasp. által okozott halál v. testi sértés ir. felelőss. alapoka. Ü. L. 1887. 49—51. — Reinitz Jőzs.: A vaspálya felelőssége közös pályaudvaron tört. balesetért. Ü. L. 1S88. 40., 41. — Reinitz Józs.: A vasp. üzeménél msérülttel kötött egyezs. hatálya annak halála esetében. Ü. L. 1890. 25. — Reinitz József: A vaspálya felelőssége és a res judicata. J. 1891. 2. — Stiller Mór: A vasutak kártérítési felelőssége. 1871. — I. Jogászgyülés tárgyalásai. (Stiller Már ind.)