Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 4. kötet (Budapest, 1894)

178 KÖTELMI JOG. Kártérítés, ból származó cselekvése vagy mulasztása által jogtalanul vagy illetéktelenül Községi elől- okozott ós a mely szabályszerű jogorvoslattal elhárítható nem volt, felelős járóság okozta legyen s. h. az ebből támasztható kártérítési keresetek mbirálása a törvénykár, kezesi rendtartás szerint illetékes bírósághoz tartozzék. A felhívott törvény értelmében tehát a kártérítési kereset nemcsak a kár összeg-ének megállapítása tekintetében, hanem miután a törvény az eljárás jogtalanságának vagy az eljáró egyének szándékosságának vagy vétkes gondatlanságának kérdését előzetetes közigazgatási vagy fegyelmi útra nem utasította, a kártétel vagyis az elöljáróság cselekvőségének törvényszerűsége és jogossága tekintetében épp ugy, mint a szándékosság és vétkes gondatlanság kérdésében is a rendes bíróság hatáskörébe lett utalva, minek következtében a bíróság előtt emelt ilynemű keresetek jogi megállapodása tekintetében a birói mbirálás tárgyát első sorban a következő három kérdésnek kell képezni és pedig először, h. a felmerült kár nem volt-e szabályszerű jogorvoslat utján elhárítható? másodszor, h. a cselekvés jogtalan vagy illetéktelen volt-e? és harmadszor, h. az elöljáróság szándékosan vagy vétkes gondatlansággal járt-e el ? A kereset jogi alapját megállapító ezen kérdések birói eldöntésének pedig jelenleg nem forognak fenn jogi akadályai. Az első kérdésre nézve ugyanis a közigazgatási uton használt jogorvoslatoknak netán függőben léte csakis annyiban jöhetne tekintetbe, amennyiben azok a keresetbe vett kár elhárítását vonhatnák maguk után, vagyis amennyiben birtokon belől használtattak; miután azonban fp. keresetét alp.-nek oly intézkedéséből származtatja, amely azonnal vhajtatván, a kárt birtokon kívül, vagyis azelőtt okozta, mielőtt az emiitett intézkedés szolgabírói uton hatályon kívül helyeztetett, ez okból az első kérdés már jelenleg is alkalmas a birói eldöntésre és e tekintetben az alp.-i intézkedés ellen használt jogorvoslatnak netán függőbe léte a kérdés mbirálásának akadályul többé nem szolgálhat : de nem forog fenn akadály a második és harmadik kérdés birói eldöntésére nézve sem, mert a törvénynek nem lehetett czélja vegyes eljárást megállapítani és a jogosság és illetékesség kérdését a jogorvoslat igénybevételének vagy az igénybevétel mellőzésének esélyeitől függőleg majd a közigazgatási hatóság, majd a bíróság hatáskörébe utalni, hanem ha a kártérítési keresleteket az előrebocsátottak szerint előzetes közigazgatási vagy fegyelmi eljárás mellőzésével egyenesen a bíróság hatáskörébe utalta, akkor ez által kétségtelen kifejezést adott azon czélzatának, h. a bíróságot kár esetében ós akkor, ha a kár jogorvoslat utján elhárítható nem volt (vagyis a birtokon kívüli felebbviteli esete forog fenn), önálló és a sérelem intézkedése ellen használt jogorvoslatok sorsától független eljárásra kívánta feljogosítani és végre nem képezhet a per érdemleges mbiráláaánil akadályt jelenleg az sem, h. álp. cselekménye miatt netán büntető eljárás van folyamatban, mert fp. keresetét a panaszolt cselekménynek nem büntetőjogi beszámítására alapítja, a magánjogi mérlegelés pedig az előrebocsátottak értelmében illetékes polgári bíróság feladatát képezi. (91. máj. fi. 7673/90. Dt. XXIX 187.) Hatósági tila- 288. Curia: Kétségtelen, h. a bíróság hatásköre nem terjed ki árra, lom okozta, h. a közigazgatási hatóságnak egyes esetekben saját hatáskörükben hohár. zott határozatait felülvizsgálja, és ez okból a fennebbi ministeri határozatok a tekintetben, mely szerint fp. sertéshizlalási üzlete betiltatott és kimondatott, h. ezen foglalkozás az 1884 : XVII. t.-cz. 36. §. szerinti kisajá-