Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 4. kötet (Budapest, 1894)
KÖTELMI JOG. 17:. szúrást oly rosszul alkalmazta, h. a tehénnek belsó szervezetében halálos sebet Kártérítés. ejtett s ennek folytán a kérdéses tehén el is hullott. Egyrészről tehát alp., Mindkét fel habár jó szándékból, de a kellő szakismeret nélkül véghez vitt cselekvésével gondatlanfelp.-nek kárt okozván, másrészről az, h. a telién a puffadtság- következtében sága okozta alp. műtéte nélkül is elhullott volna, kizárva nem lévén, de felp. is annyi- kár. ban hibás levén. h. ámbár alp. nem szaké>tö, mégis tehenének az alp. általi mszurását meg nem gátolta, jogos, h. a beállott kiírnak u felét ő szenvedje: ezeknél fogva az a.-biróság-ok által helyesen megállapitott 90 frtnyi kárösszeg- felében, vagyis 45 frtban, lehetett csak alp.-t elmarasztalni s a perköltséget, miután mindkét fél részben nyertes, részben vesztes, kölcsönösen meg kellett szüntetni. (92. okt. 13. 204. .1. Sz. Vili. 14. sz.) 274. Kolozsvári tábla: Az e.-biróság ítélete indokaiban megállapította a/.t. h. felp. az ó-radni felső lisztelő malomnál kárt szenvedett az által, h. a Szamos vize a malom-árok és a Szamos folyó közötti földnyelvet elmosta, h. az elmosott földnyelvhez az alp. bélyegére! ellátott tutaj volt kikötve, h. e tutaj alp. tjdonát képezte, s h. ez a földnyelv elmosásához hozzájárult. Az e.-biróság megállapította azt is a szakértők vallomásai alapján, h. a felp.-nek tényleg okozott kár 63 frtot tett és felp.-t csak azért utasította el keresetével, mert a szakértők nem tudták megállapítani azt, h. a megTongált és elmosott földnyelven felüli védg'át rossz karban léte miatt a kérdéses földnyelvre tódult víz által és az által, h. a földnyelvhez alp. tutaja kiköttetett. Mintb. azonban szakértők egyhangúlag fentebbi két körülményből, tehát az alp. ama cselekményéből, h. tutaját a földnyelvre nagyobb viz idején kikötötte és abból, h. a földnyelven felüli védgát el volt romolva. a kárt 63 frtra becsülték s e szerint a kár előidézéséhez mind a felp. ama mulasztása, h. védgátját elromolni engedte s helyre nem állította, mind alp. ama cselekménye, h. ily körülmények között tutaját a földnyelvhez kikötötte, hozzájárult, tehát mindkettőt a ptk. 1297. §. szerint hiba terheli, tekintve, h. ha a kártétel aránya meg nem állapitható, a ptk. 1304. §. szerint felp. és alp. a kárt egyenlő arányban szenvedi, ennélfogva az e.-biróság Ítéletét részben mváltoztatni, s alp.-t a megállapitott kár fele részének mfizetésére kötelezni s ugyanezért a kárösszeg másik fele részére nézve az ítéletet helybenhagyni kellett (92. évi ápr. 11. 1483.) — Curia: Hhagyja. (92. nov. 11. 5722. P. XXV. 12.) 275. Curia: Vádlott tartásdíj kiszolgáltatás iránti kötelezettsége a Kártérítés sértett mindegyik gyermekének külön-külön tizenhat éves koruk betöltése büntetendő idejére szorittatik, maga a tartásdíj fejenként két-két frtban állapittatik meg. cselekményből Miről a tvszék azzal az utasítással értesíttetik, h. ez esetben pótlólag, kifolyóan* jövőre pedig ítéletében állapítsa meg a tartásjogosultak személyét, vezeték „L aBTK 292 és kereszt-, ül. melléknevük szerint. Ind.: A tartásdíj kiszolgáltatása tárta-§-áná közölt esemának mszoritása s ül. a vonatkozó közelebbi mhatározás azon alapszik : tekét is. h. a társadalmi osztályuk és vagyonuk körülményei szerint a sértett gyermekei atyjuk életében is tizenhatodik életévük betöltésével maguk is kötelezhetők tartásukat megkeresni s iU. a tartási összeg a jogosultak részére fejenként állapítandó meg. Az elitélt akkor is köteles a mhalt gyermekeinek mhatávozott korig tartásdijat fizetni, ha az anya e's a gyermekek csekély ellátásban és nevelési járulékban )>)ástól is részesülnek. (91. decz. 10. 4437. J. Sz. VI. 260.)
