Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 4. kötet (Budapest, 1894)
KÖTELMI J< »<;. 171 mellett, h. közte s alp. között az állított szerződés csakugyan mköttetett, Kártérítés. az esetben, ha ekkor a sertések a kialkudottaknál magasabb áron lettek Elmaradt havolna mszerezhetők, felp, alp.-től annak utján az innen felmerülő árkü- szon követetr lönbözetet és költséget lett volna jogosítva követelni; mindebből világos, hetése. b. alp. amaz esemény okozójának, miszerint felp. a kereset tárgyául vett nyereségben nem részesült, jogszerüleg nem tekinthető és h. alp. az itt felhozott okoknál fogva az elmaradt nyereség czimén követelt összeg fizetésére nem kötelezhető. (6741/77. Dt. r. f. XIX. 23.) 267. Lfi.: Be lévén bizonyítva, h. alp.-ek fp.-nek egy iparüzletéhez tartozó szerszámát önhatalmúlag elvették, az e jogtalan cselekmények által okozott hátrány jóvátételére kötelezendők voltak. Minth. azonban a káriérités mennyiségét illetőleg a birá törvény által nincs a szakértői becslési feltételek elfogadására kötelezve, s minth. jelen esetben a szakértői becslésre alapított kártérítés akkora összegre rúgna, mely sem az elvett szerszám értékének, sem az annak nélkülözéséből okszerűen következtethető hátránynyal arányban nem áll: a kártérítés mennyisége becslő eskütől feltételezetten, az ítéletben kitett összegre mérséklendő volt. (9813'80. Dt. r. f. XXVI. 179.) 26S. Lfi: Az elmaradt nyereség után is elmaradt nyereséget, nevezetesen kamatot, követelni nem lehet. 3134/77.) 269. Curia: Felp. elutasittatik. Ind.: Alp. a jelen per folyamán felhívott és kihallgatott tanukkal bebizonyította, h. a fp. által bírói uton lefoglaltatott tégla sajátját képezte és bár ezt a téglát alp. azon cselekménye által, h. a bírói zárnak feloldása iránti eljárás mellőzésével a kérdéses téglát elhordatta és beépítette, attól, h. fp. követelésének kielégítésére alupul szolgáljon, elvonta : ez a ténye alp.-nek jogos alapot a keresetre abban az irányban, h. az elhordott téglának becsértékét kár czimén követelje, nem nyújt, mert fp.-nek tényleg szenvedett kárt kellett volna igazolni, ezt azonban nem tette. (90. nov. 28. 7240. J. Sz. Y. 541.) 270. Bpesti VI. ker. jbg : Alp.-ek kötelesek 262 frt 50 kr. kártérítési összget és 55 frt 75 kr. perköltséget fp.-nek egyetemleg mfizetni. Ind. : A hit alatt kihallgatott tanuk vallomásaival beigazolást nyert azon körülmény, h. alp.-ek az A. a. számlában jelzett bútorokat fp.-től mvették; alp.-ek nem is vitatják azt, h. az A. alattiban jelzett bútorokat átvenni, hajlandók vagy készek lennének, csak a vételt tagadták, mi pedig a hit. a. kihallgatott tanuk vallomásával beigazolást nyert. A. hit a. kihallgatott közös szakértő nyilatkozata szerint pedig a fp. által igényelt kárkövetelés szokásos, ammennyiben a butorárusok rendszerint 20"/o-tóli haszonnal dolgoznak, holott fp. csak 15"/to-tóli elmaradt hasznot követel. Kétségtelen tehát, h. fp., minth. alp.-ek az A. alattiban jelzett bútorokat át nem vették, legalább is 262 frt 50 kr. haszontól maradt el, illetve ennyi kárt szenvedett, miért is őket az eskük alkalmazásának mellőzésével fp. kereseti kérelméhez képest marasztalni kellett, mert alp.-ek egyoldalulag az ügylettől el nem állhattak, s a mennyiben mégis elállottak, az ebből származó s felp.-re háramlott kár mfizetésére őket kötelezni kellett. (91. máj. 4. 15412.) — Bpesti tábla: Hhagyja, (91. február 17. 24413.) — Curia: Mindkét a-birósági ítélet mváltoztattatik és fp. keresetével elutasittatik, a perköltség azonban kölcsönösen mszüntettetik. Ind.: A fp. mint kereskedő által alp.-sekkel mkötött s fp. kereskedelmi üzlete folytatásához tartozó ügylet az 1875 :
