Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 4. kötet (Budapest, 1894)

KÖTELMI JOG. 165 kézi kamarát, az ugyanott az udvaron álló épületei egy félszer ős egy Lakásbérlet, kamara kivételével egészben, továbbá a jégverem és udvar közös haszná- A bérlő meg­latát, 1890. évi aug. l-ig bérbe vévén, alp. tjdonos ezen bérleményében háboritása a őt az által, h. a tárgyalási jegyzőkönyvhez NB. a. csatolt tervezet szerinti tulajdonos építkezést foganatba vette, mháboritotta, kér ennélfogva ellene vissza- építkezései át­helyezést. .V peres felek közötti birtoklási viszonyokat a közöttük létre- tal. jét! A. a. bérszerződés szabályozza, kétségtelen, h. alp.-t mind ama terü­leti ken. a melyek a bérszerződés szerint fp. használatára átengedve nem lettek, az építkezési jog megilleti. Maga alj), is a tárgyalás során birtok­lását mháboritottnak az által jelzi, h. a régi épületben birt raktára s la­kásának padlása a tervbe vett épitkezős foganatosítása czéljából lebon­tattak s raktárilag kezelt árui innen felp. által önhatalmúlag kihordattak, nemkülönben, h. a közös használatra kijelölt udvarrész, ugyancsak az építkezés czéljából feltöltve lett; a minek következtében a lakásához való juthatása mnehezittetett. Ámde fp. maga sem tagadja, h. alp. részéről az ezen építkezés által okozott kellemetlenségekért 40 frt kárpótlást aj állí­tatott nem tagadja, miként az udvari raktár és padlásról elhordott árui részére alp. egy az udvar más részén felállított raktárhelyiséget építte­tett ; nem tagadja végül azt sem, miként az építkezés folytán a közös használatra szolg'áló 25 Q öl területű udvarrész helyett a telek más ré­szén alp. 150 • ölet falajánlott. Ily körülmények között eltekintve attól, h. felp.-nek az építkezésbe történt előzetes beegyezését S. Balázs hit alatt tett vallomásában bizonyította, figyelemmel arra, h. a felp. által tartal­mára nézve tagadásba nem vett 2. sz. levél szerint is a lebontott kamara és padlásrész oly rossz állapotban volt, h. azt fp. ezen oknál fogva nem használhatta volna s h. a tjdonos alp. ebből foiyólag- arra, miként a mromlott épületnek ily állapotban való hagyásával az épület egyéb ré­szeinek romlását is beállani engedje s a szükségessé vált építkezést elhal­laszsza, nem kötelezhető : az alp. tjdonos a felp. bérleti birtokát jogtala­nul háboritóiiak nem tekinthető : ugyanazért a tjdonos alp.-sel szemben felp. javára nem visszahelyezésnek van s lehet helye, ami, miután az udvari kamara és padlás egy része lebontatván, nem is lenne eszközöl­hető, hanem a mennyiben felp. alp.-nek ezen építkezése folytán károso­dott, a bérlemény nem használliatásából, esetleg árui áthelyezéséből folyó kártérítés miatti keresettel áll módjában eshetőleg igényeit alp. ellen érvényesíteni. — Curia: Hhagyja. Ind. : A B. a. okirat tartalmából kide­rül, h. felp. az alp. által szándékolt építkezés mkezdetését. 1889. máj. 16. kelt intvényében azzal a hozzáadással tilalmazta: h. az építkezés és át­alakakitás következtében előállandó kárának mtéritésére való jogát fen­tartja. Habár tehát a bérlő rendszerint jogosítva is van azt követelni, h. a bérlemény tárgya a bérleti idő tartama alatt sértetlenül és egész terjedelmé­ben a bérbeadó által fentartassék és a bérlő rendelkezése alatt hagyassék, ha­csak a bérlet tárgya szükséges javítást nem igényel, a mely czélből a bérbe­adó a javítást eszközölheti: mégis fp., figyelemmel a fentebb felhívott B. a. okirat tartalmára ez idő szerint nem követelheti azt, h. alp. a mkezdett építkezést abbanhagyja és f.-nek az építkezés folytán igénybe vett terü­leteket, valamint az épületbontás által szabaddá lett térség'et fp. rendel­kezésére bocsássa; mert az intvény tartalmából alp. méltán lehetett azon jóhiszemben, h. fp. az egyes helyiségek és területeknek sértetlen álla-

Next

/
Thumbnails
Contents