Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 4. kötet (Budapest, 1894)

96 KÖTELMI JOGNaturális obü- 163—166. Curia: Merőben külömbözeti ügyeletekből — oly szerződégatio. sekből ugyanis, melyeknél a felek egyetértő akarata mindjárt kezdettől Különbözeti fogva nem valóságos, tényleges szállításra, hanem kizárólag a teljesítés ügyletei. helyén s idejekor a szerződési és a piaczi vagy tőzsdei ár közt mutatkozó különbözetre irányul — kereseti jog nem származtatható. (3286/83, — Azonos határozatok: Bp tábla: 336/79. (Dt. r. f. XXVIII. 262.) — Lfi. : 3747/74. — 4708/78. (P. T. X. 3.) 167. Lfi. : Felp. árkülönbözet iránti keresetével elutasitatandó volt, mert : tek., h. már mrendelések oly módon tétettek, miképp azokban csak egy későbbi időbeni átvétel kötelezettsége fejeztetett ki s h. a megrendelés tárgyát képező részvénypapirok ezek egyenkénti mjelölésének mellőzésével, felp. tetszése szerinti választására hagyattak; tek., h. a becsatolt óvási és tőzsdei eladási okmányok szerint természetben meglevő részA-ények érintve nincsenek; s tek., h. felp. könyvkivonata szerint az ügyletek nem kezelésük s lejártuk idejében, banem ugyanama napról, mint vétel és eladás puszta eredménye vannak könyvelve: ennélfogva alp. tagadása ellenében, sem valóságos vétel, sem valóságos eladás bizonyítva nincsen s az az elő vélemény áll fenn, h, a felek fogadásszerü tőzsde-kötésekkel üzérkedtek, melyek sem a régibb, sem az ujabb keresk. trvónyek értelmében a kárkövetelésre egyik felet sem jogosítják fel. (689/77. l)t. r. f. XL\. 70.) 168. Curia : Nem fogadható el alp.-nek a kereseti követelés ellen emelt azon kifogása, h. a kereseti követelés különbözeti ügyletből származván, mint ilyen birói uton nem érvényesíthető. Az adásvétel alakját viselő ügylet ugyan, ha bizonyittatik, h. a felek szerződéses megállapodása szerint a vétel tárgyát képező árunak tettleges szállítása iránti jog és öktelezettség egyaránt kizárva van ; s az esetleges követelés csak az árunak a szerződésben kitett s egy jövő időbeli ára közötti különbözetre, tehát ki:<irólag pénzfizetésre irányul, állandó birói gyakorlat szerint fogadásszerü természeténél fogva birói uton érvényesíthető kereset alapjául nem szolgálhat. E szempont alá azonban a felp. és alp. közötti jogviszony nem vonható, mert felp. követelését nem adás-vételi szerződésből, mely közte és alp. közt köttetett volna, hanem abból származtatja, h. alj), őt 1884. jul. 20-án mbizta, h. saját nevében, de alp. számlájára a budapesti déli tőzsdén 2500 métermázsa tavaszi szokványbuzát métermázsánkint 4 Ért 60 krajczárban, esetleg egy vagy két krral olcsóbban adjon el, a felp. és alp. közötti jogviszony tehát a felp. előadásaként a K. T. 368. §-ában körüirt bizományi viszony, melynek elbírálására a. mbizás szerinti adásvételi ügylet természete befolyásával nem bir. (87. febr. 10. 984/86, I'. T. XIV. 19.) 16Í). Bp. tábla: A per adataiból és különösen a felp. által alp.-hez intézett 2'/. alatti levél tartalmából az tűnik ki, h. a C. a. csatolt táviratban foglalt mbizás nem valamely tényleg eszközlendő vételi, hanem tőzsde árkülönbözeti (Differenz) ügylet közvetítésére vonatkozik. 2\/. a mellékelt levélben ugyanis felp. a mbizás teljesítéséről oly fel hívással értesiti alp.-t, h. fedezetül 1000 frtot küldjön ós felp. a perben beismeri, h. a felek között létrejött megállapodás tárgyát egyedül az alp. mbizása folyán kötött ügyletből eredhető különbözet fedezésének kérdése képezte, mely körülmény egyenesen arra mutat, hogy a felek között árkülönbözeti ügyletet