Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 3. kötet (Budapest, 1893)
28 I. VAGYONJOG. delkezéseire alapított érvelése sem. (92. jan. 27. 281G 91. Ü. L. 9217.). 65. Bp. tábla: A kereset jogalapját képező A) alatti s 1850. ang. 19. létrejött zálogszerződésnek nem tulajdonitható az az értelem, mintha a zálogba adó néhai H. J. a zálog visszaváltási jogot maga és íitestvérei részére akként tartotta volna fenn. h. az az ő. ill. az utóbb nevezettek örököseire át nem szállhat, ugyanazon okiratban a zálogos birtokra vonatkozó jogoknak csak a családtól teljesen idegen harmadik személyre való át nem ruházhatása van kimondva, ilyennek azonban a zálogba adó H. J.-nak özvegye a fp.-ként fellépett L. Zs. mint jogközösségben álló nem tekinthető. Ennélfogva, minthogy az A) alatti zálogszerződés, tartalmából az E) alatti engedmény érvénytelenségére következtetés nem vonható, minthogy továbbá a z Hoy-váltóperekben nem kívántatik meg, miszerint azok. kik a zálog visszaváltása iránt perrel fellépnek, kizárólagos jogosultságukat igazolják, mert a zálogot az annak kiváltására jogosítottak bármelyike is kiválthatja s ez hasonló joggal biró társainak csak ezek ilhtösége erejéig tartozik szavatossággal, ip.-nek kereshetősége kifogás alá nem esik. — Curia: Hhagyja. Ind.: Az A) alatti záloglevélben foglalt azon korlátozás, miszerint a zálogkiváltási jog csak az elzáhgitó H. J. és fivérei javára tartatott fenn és kimondatott, h. ezek a zálogos birtokot idegenre át nem ruházhatják, a dolog természeténél fogva nem bir hatályhjal az elzálogitónak és fivéreinek törvényes örököseire, mivel a törvényes örökösök idegen személyek irányában minden vagyoni jogaik s kötelezettségeik tekintetében az örökhagyóval azon egy személynek tekintendők. Ennélfogva és mivel fp.-t mint néhai H. J. hitveslársát a nevezett elzálogitó után az 1861. évi ideigl. törv. szabályok 14. §-ához képest törv. örökösödési jog illeti: a tábla helyesen állapította meg a fp. kereshetőségi jogát. (92. febr. 24. 2334]91. Ü. L. 92. 12.). 8. Dologi terhek. Dologi terhek. (iö. Bp. tábla: Kétségtelen tény az. hogy alp. a mező-laborczi gör.A kegyúr kö- kath. egyház kegyura; akegyurasággal járó kötelezettségénél fogva pedig tartelessége a tozik alp. a paplakot jókarban fentartani. kijavíttatni, sőt a szükséghez képest keyyurasága újból fel is építtetni. Beismert tény az, h. fp., mint egyházmegyéje javainak alá tartozó főgondnoka ; 1884. évben figyelmeztette alp.-t, h. a parochiális épület tarthatpaplak kija- lanná vált s egyúttal felszólította őt, h. az épületet lakható állapotba állitvitására. — lássa helyre. Beismert tény az is, h. alp. a szükséges javításokat nem eszAhivek hozzá- közöltette, alp. tehát olyannak tekintendő, mint a ki fp.-nek további szükjárulásának séges intézkedései megtételében eleve megnyugodott. Ily állásában az ügynek mértéke. döntő körülmény csak az, vájjon szükséges volt-e a paplaknak újbóli felépítése stb. A tanúvallomások kellő bizonyítékot szolgáltatnak arra nézve, h. a parochiális épület újbóli felépítése szükséges volt, mert ezen épület sárból volt épitve, annak mbirálásához tehát. h. az bedőléssel fenyeget, különös műszaki ismeret vagy szakképzettség nem kívántatik s ilyen egyszerű épületnek az állapotát, mszemlése után, oly egyének, kik maguk is faházban laknak, igen jól felismerhetik. Ilyen körülmények között fp. kötelességszerűen járt el, midőn az épületet újból felépítette, a felépítés költségeit pedig alp. kegyúri kötelességénél fogva mtériteni tartozik. Mvizsgálandó még, mennyibe került az épület ? Minthogy arra nézve fp. adatot felhozni nem Zálogbirtok. Felperesség zálogváltóper ben.
