Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 3. kötet (Budapest, 1893)
[. VAGYONJOG. 29 tudott, az összeg megállapításánál a becsüsök véleményét kelett alapul el- Dologi terhek, fogadni, és pedig, miután trv.-eink szerint ily építkezéseknél a napszámost és fuvart a hívek kötelesek szolgáltatni... (90. febr. 18. 6833.) — Cuna: Helybenhagyja. Ind.: Habár fp. elmulasztotta a mező-laborczi lelkészi épületnek lakhatatlanságát, annak újonnan való felépítésének szükségét, továbbá az uj épületnek költségirányzatát közigazgatási hatóság utján előlegesen megállapittatni, mégis tekintve, hogy a tanuk vallomása által a régi épületnek használbatlansága és rozzant volta igazoltatott, h. az uj épület a czélnak megfelel és túlságos költekezéssel és fényűzéssel nem építtetett s tekintve, h. alp a fp. püspök felhívására a tényleg rozzant épület kijavítása, illetve helyreállítása iránt mi intézkedést sem tett: ennélfogva az egyházmegye nem eshetik el azon keresettől, h. az általa ezen épiVet előállítására fordított költségek azon részének mtéritését alp-tői követelhesse, mely öt, mint a fentebbi egyház kegyurát terheli stb. (91. jan. 8. 4886/90. J. Sz. V. 247). 07. A baáni jbg. : Alp. M I. köteles 8 nap alatt végrehajtás terhe Párbér. mellett felperes M. J. plébánosnak 6 pozsonyi mérő rozsot, mint az 88. és 89. évekre járó párbért kiszolgáltatni- Ind : Védekező alp. tagadja a fp. követelés valódiságát és fenállását, mert érvelése szerint a kereset alapját képező és másolatban az iratokhoz csatolt egyházlátogatási okmány (visitatio canonica) 92. 1. 4. p. alatt a Deputatum szó foglaltatván, a p —i fiokegybáznak kiszolgáltatandó rozs az uradalmi malomból rendeltetett kiadatni és ennélfogva kegyúri terhet képez, mely annál kevésbé terhelheti az alperest miután dologi tehernek nem tekinthető és ő. midőn a malom felét az uradalomtól .vette, a keresetbe vett járandóság kiszolgáltatását magára nem vállalta. De ezen védekezés bírói íicyelembe nem vétethetett és az alp. a kereset értelmében el volt marasztalandó, mert a D) alatti okmányban a visitatio canonicában a párbér feljegyezve találtatik, vagyis azon adakozások, melyeknek czélja a kath. lelkész ellátásának biztosítása, a földesúr kegyúri kötelezettsége és a párbérrel össze n>m téveszthetők már azért sem, mert a párbérszolgáltatások a plébánia-kötet'ékhez tartozóknak, jogszokás (laudabilis consvetudo) utján keletkezett személyes kötelezettségén alapul, a kegyúri kötelezettségek a trv-en. A canonica visitátióban előforduló azon kitételnek: >ex deputato. ex mola Presenti dominali accepit omne siliquiis m. P. sec« oly horderőt, mintha az a szolgáltatások jogi természetét fejezné ki, tulajdonítani nem lehet, hanem fel kell tenni, h. az emiitett és azokhoz hasonló kifejezések, mint»minden ház« minden telek után csakis a párbér kivetésének módját kívánják jelezni. A p—i malmot 1879. évben fele részében alp. vette meg a földes úrtól, felerészben egy másik molnár, a párbér kiszolgáltatási kötelezettség tehát önmagától és anélkül, h. ahhoz külön kikötés szükséges lett volna, az előbbi molnárról az ujabbi két molnárra egyenlő részben ment át, ugy mint átmegy, ha egy telkes gazda a p—i telkét egy másik földesúrnak eladja. Azt maga alp. nagyon jól tudta, mert a per során maga beismeri, hogy az 1879. évtől 1888. évig a felperesnek az évi 3 pozsonyi mérő párbért készségesen kiszolgáltatta és ha azt hosszú évek során tehette, nincs trv.-es ok reá, h. a párbér további kiszolgáltatása alul felmentessék. A pozsonyi tábla: Mindenekelőtt előrebocsáttatik, h. a kereset ingatlanon nyugvó dologi teherre van irányozva és igy a kereset eldöntésére az 1881.: LIX. t.-cz. 6. §. értelmében a birtokbiróság hatáskörébe volna utalva, minthogy azonban az alp. a birói illetőség ellen kifogást tenni elmulasztott.
