Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 3. kötet (Budapest, 1893)
ÖRÖKLÉSI JOG. 277 tétettek, h. az abban hivatkozott fiókvégrendelet msemmisittetett, részint érvény- Végrendeleti t-lenitési okot nem képeznék, részint nem nyújtanak elfogadható alapot arra, öröklés. -h, azokból az örökhagyónak az egész végrendelet, tehát a módosítások által Végrendelet nem érintett részek mváltoztatására is irányuló akaratát következtetni lehetne, alaki kellékei. az érvényesen létrejött végrendeletnek az örökhagyó által meg nem változtatott részeire nézve pedig az eredetileg mlevő érvényességi kellékek hatályait az utólagos változtatások meg nem szüntetik, mégis helyben kellett hagyni az e.-b. Ítéletét abban a részében is, mely szerint a szóban forgó végrendelet érvénytelennek kimondatott azért, mert általános jogi elv, h. ha a törvény valamely jogügylet létesítésére nézve bizonyos alakszerűségeket paranesolólag szab elő, az a jogügylet érvényesen cmpán a mhat ár ózott alakban jöhet létre. Az 1876 : XVI. t.-cz. már czime szerint is a végrendeletek stb. alaki kellékeiről intézkedik, az abban mhatározott alaki kellékek tehát olyanokul tekintendők, melyeknek mellőzésével végrendelet érvényesen nem alkotható. E t.-cz. 8. §-a azt rendeli, h. a több ivből álló végrendelet zsinórral összefűzendő és abban az esetben, ha a végrendelkezésnél e törvény szerint tanuk alkalmazandók, a zsinór két vége a végrendelkező és legalább is egy tanú által pecséttel megerősitendő. A peres felek egyértelműen elismerik, h. a szóban forgó végrendeletet egész terjedelmében az örökhagyó irta és sajátkezű aláírásával ellátta, ilyen esetben az idézett t.-cz. 1. §-ának a) pontja szerint két tanú alkalmazandó és mivel a végrendelet két ivből áll. az összefüggő zsinór végei a fennebb idézett törvényszakasz értelmében a végrendelkező és egy tanú által pecséttel megerősítendők voltak volna. Minth. azonban a szóban forgó végrendelet iveit összefűző zsinór két végét csupán egy pecsét fogja össze és erősiti a végrendelethez, ebben az alakban pedig az az idézett t.-cz. 8. §-ában mhatározott kellékkel ellátottnak nem tekinthető, ennélfogva azt. habár a tanuk bizonylatát tartalmazó záradék e t.-cz 5. §-ának mfelel is, érvénytelennek kellett kimondani. A végrendelet érvénytelenségének kimondása következtében az örökhagyó végrendelet nélkül elhaltnak lévén tekintendő, miután a beszerzett hagyatéki iratok tanúsága szerint természetes és törvényes leszármazói nem maradlak hagyatékban, az öröklésre egyedül a D) szerint örökbefogadott leánya, e perbeni fp. van hivatva, akinek ennélfogva örökösödési joga megállapítandó, s alp.-ek kötelezendők voltak, h. az egész hagyatéknak az ő részére leendő átadását eltűrjék. — Cnria : A táblának Ítélete hhagyandó volt annál inkább, mert az örökbefogadott gyermektől ama jog, h. az örökbefogadott szülök által alkotott végrendeletet, ha azt magára nézve sérelmesnek tartja, mtámadhassa, meg nem tagadható, amennyiben törvényeink szelleme és a törvényes gyakorlat szerint az örökbefogadott gyermek, az örökbefogadó szülők irányában ugyanazon jogokkal és kötelezettségekkel bir, mint a törvényes házasságból származott gyermek, az pedig, h. fp. örökhagyónak fogadott gyermeke a m-bíróság helyes indokai szerint kérdés tárgyát annál kevésbé képezheti, mert alp.-ek viszonválaszuk 11. lapján maguk is beismerték, h. az örökbefogadás in optima forma jött létre s az ellen csak azon okból tettek kifogást, mert fp. mint örökhagyónak házasságon kivül született természetes gyermeke örökbe fogadható nem volt; mert továbbá a végrendelet külkellékeire nézve kétségtelenül áll, h. ha a tv. által mszabott kellékek vagy azok közül csak egy is hiányzik, az érvénytelennek tartandó, mivel csak az összes alaki kei/ékek "•tartásával készült okmány képez régrendeletet, miből folyik, h. az előirt
