Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 3. kötet (Budapest, 1893)

276 ÖRÖKLÉSI JOG. Végrendeleti emelkedése után fp.-nek bíróilag átadassák. — Bp. tábla: Hhagyja. Ind.: Öröklés. Habár kétségtelen alp.-eknek az a joguk, h. a fp. kereshetőségi joga ellen Végrendelet kifogást tehetnek, amennyiben azonban ennek érvényesítési czéljából D) alaki kellékei, alatti örökbefogadási szerződés jogérvényét támadják meg, erre csupán az örökhagyó, mint egyik szerződő fél jogán, tehát csak annyiban jogositvák, amennyiben eme mtámadási jog az örökhagyót is megillette volna. Ebből folyóan a mtámaclás alapjául is sikerrel csak olyan körülményeket hozhatnak fel. amelyek alapján az örökbefogadási szerződés érvénytelenítését maga az örökhagyó is kieszközölhette volna. Az alp.-ek által e czélból felhozott körülmények azonban nem ilyenek. Alp.-ek ugyanis érvénytelenségi okul azt hozzák fel, h. a keresetlevélhez mellékelt anyakönyvi kivonat hamis adatokat tartalmaz, következően az arra alapított D) alatti örökbefogadási szerződésben is oly hamis adatok foglaltatnak, melyek ily minőségének és az azoktól eltérő valódi körülményeknek ismerete mellett, ahhoz a szükséges hatósági jóváhagyás nem volna megadható. E hamis adatok abból állanak, h. a B) alatti anyakönyvi kivonatban a szülök nevei helyett költött nevek, keresztszülők gyanánt pedig a valódi szülők vannak bevezetve s ennek következtében az örökbefogadási szerződés jóváhagyására hivatott hatóságok nem ismerhették fel, h. az örökbefogadó természetes apja örökbefogadottnak. Ha léteznék oly hazai tv., mely a természetes apát saját törvénytelen gyermekének örökbefogadásától eltiltja, kétségtelen, h. e körülmény az örökbefogadási szerződés semmiségét állapítaná meg, ilyen hazai tiltó tv. azonban nem létezik s ennélfogva a B) alatti anyakönyvi kivonat érintett hamis adatai az örökbefogadási szerződés érvényességét csak az esetben érinthetnék, ha azok az örökbefogadót az örökbefogadottnak személyazonossága tekintetében tévedésbe ejtették volna. Ily tévedés azonban szintén nem forog fenn. A D) alatti örökbefogadási szerződés szerint ugyanis B. Dániel B. Dánielnek és B. Borbálának 1854. okt. 11-én szül. B. leányát, akinek ő keresztapja, kívánta örökbefogadni; hogy fp. ezzel a személylyel azonos, a B) alatti keresztlevélen, C) alatti házassági anyakönyvi kivonatok és a végrendeleten kivül a tanuk vallomásaival annál inkább igazoltnak volt tekintendő, mivel alp.-ek nem is hoztak fel olyan körülményeket, melyek a bizonyítékokat mgyengiteni alkalmasak volnának, az a körülmény pedig, h. a D) alatti örökbefogadási szerződés mkötésénél az ahhoz még kiskorú fp. képviseletére törvény szerint hivatott anya mellőztetett s az ügygondnok kirendelése szabályellenesen történt, alp.-ek részéről a szerződés érvényességének mtámadására okul sikerrel már azért sem hozható fel, mivel a törvényes képviselő mellőzésére éppen az örökbefogadó szolgáltatott okot az által, h ellenkező tudomása daczára a szülőket ismeretlen tartózkodásuaknak állította, minélfogva ez a körülmény az örökbefogadó részéről törvényszerűen elvállalt és a nagykorúvá vált örökbefogadott által is elfogadott kötelezettség érvényességét nem érintheti. Ezek szerint érvényesnek levén elfogadandó az örökbefogadási szerződés, kétségtelen, h. a fp.-t, mint az örökhagyónak örökbefogadott gyermeket örökhagyó hagyatékában a törvényes örökösödési jog megilleti, e jogából pedig az annak sereimére szolgáló végrendelet mtámadásához való joga következik. Fp. e jognál fogva érvénytelennek kéri a végrendeletet kimondatni alaki kellékek hiánya miatt. Habár a felhozott hiányok közül az, h. a végrendelet boritéka felnyitva találtatott, h. ezen örökhagyó által törlések, beszúrások, toldások és javítások