Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 3. kötet (Budapest, 1893)

272 ÖRÖKLÉSI JOG. Törvényes jogalappal sem bir. Hasonlóképp nem vehető számításba, a vagyonátruházás öröklés. folytán az átadó apa tartozásáért felszámított 10 frt, mert ez visszterbet Törvényes nem képez, csupán a vagyon jövedelméből s ahhoz mérten nyerte fedezetét. osztályrész. A tanúvallomásokra adott alp.-i észrevételek mellett felhozott egyezség pedig. bár a kihallgatott tanuk vallomásával annak valódisága begyőzetett is, figyelembe azért nem vehető, mert abban nem foglaltatik fp.-nek olynemü kijelentése, amelynél fogva ő azt megillető törvényes osztályrészről s annak követeléséről az ajánlott ellátás fejében lemondott volna, habár a tanuk Aj. alatti ellenkérdésekre adott feleleteikre szolgáltattak is fp ellenében az örökösödési jogról való lemondásra nézve bizonyítékot, minth. azonban ez az egyezség levélben benn nem foglaltalik, figyelembe vehető nem volt. Azon körülmény pedig, h. fp. leánya D. Örzse 1. és 2. rendű alp. félnek az ajándékul átvett vagyont illető igényei s jogai elismerése fejében 300 frtot elfogadott, fp.-re nézve hátrányul nem szolgálhat. Végül azon körülmény, h. fp.-nő a tartást és ellátást alp.-éktől elfogadta, az ajándékozási szerződéshez való hozzájárulását s elfogadását, ennélfogva törvényes igényeiről való lemondását sem állapítja meg, sem fel nem tételezi, mert azt az őt megilletett vagyonrész jövedelméből szolgáltnak tekintette, amelyre a birói szakértői becsű szerint az illető vagyonrész elégséges volt. Az állított, de mivel sem igazolt hülyeség, ha fennforogna is, fp. jogait meg nem röviditi. (91. febr. 20. 519.) — Curia: Hhagyja, mert valamely jogról való lemondás mindig szoros magyar•ázatu lévén, az erre czélzó kifejezések jobban ki nem terjesztethetnek, mint amennyire a szavak vagy tettek terjednek, a periratok befejeztével felhozott 47. a. egyezség pedig oly kifejezést, mely fp.-nek törvényes örökrészéről való lemondását magában foglalná, egyáltalán nem tartalmaz, az ezen egyezség kötése alkalmával állítólag történt, de az egyezségi okirattal egybe nem hangzó szóbeli egyezkedések sem jöhetnek tekintetbe ; s mert továbbá köztetett bizonyítás csak teljestn bebizonyított tényekből vont okszerű következtetés által történhetik, már pedig az a ténykörülmény, h. fp. tudomással birt arról, h. az A. alatti ajándékozási szerződés által az ő osztályrésze az alp.-ek által kiszolgáltatandó tartásban és lakásban rendeltetett kielégíttetni, avagy fp.-nek ez értelemben tett nyilatkozata sem feltételezi és nem állapítja meg fp.-nek törvényes örökösödési igényeiről való lemondását, valamint nem állapítja meg e lemondást fp.-nek a 4'/. a. egyezséghez való hozzájárulása sem, mert ezen egyezség csak alp.-ek részéről fp. Örzse leánya javára tartalmaz kötelező ígéretet, amennyiben a nagyatya által unokájának hagyott 200 frtot alp.-ek 300 frtra felemelni ajánlkoztak, de ebből azon következtetés, h. fp. az Örzse leánya részére alp.-ek által ígért 100 frt fejében a saját törvényes igényeiről lemondott volna, okszerüleg annál kevésbé vonható le. minth. alp.-ek még azt sem igazolták, h. a Aj. a. egyezség teljesedésbe ment, í 11- a fp. leánya irányában elvállalt kötelezettségüknek eleget tettek volna. (92. ápr. 26. 2534.) Kitagadás. 630. Curia : Az érvényesnek kimondott végrendeletnek kitagadási okul felhozott tartalmát, vagyis az alp. elleniratában érvényesített azon körülmény valódiságát: »h. örökhagyót beteges agg korában házukból kiűzték és kidobták*, fp -ek a per során meg nem tagadták, ezen körülmény pedig, számbavéve azt, h. fp.-ek, mint egyenes leszármazók örökhagyó eltartására és gondozására törvénynél fogva is kötelesek voltak, továbbá, h. örökhagyó 79 éves, elhagyott beteges és alig számba vehető csekély vagyonnal ren-